A belföldi árstabilitás erősödése alapvetően kedvező a növekedés és az értékpapírpiacok szempontjából, egyebek mellett a tőkeköltségek csökkenése és az üzleti tervezhetőség javulása miatt – állapítja meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2005-ről készült gyorsjelentésében.
Árstabilitás
A gyors dezinfláció azonban a hiteladósok szempontjából kedvezőtlen hatással is jár, amennyiben visszafogja a nominális gazdasági növekedés és az adósságszolgálat alapjául szolgáló vállalati és lakossági pénzbevételek lendületét.
Ez az elemzés szerint különösen a magyar gazdaságra jellemző magas reálkamat mellett okozhat adósságszolgálati problémákat. A javuló belföldi árstabilitást 2006-ban elsősorban a fizetési mérleg egyensúlytalansága, illetve a forint ezzel kapcsolatos növekvő instabilitása veszélyeztetheti. A fennálló gazdaságpolitika mellett ennek kockázata a felügyelet szerint legfeljebb közepesnek mondható.
A kilátások szempontjából azonban nagy jelentőséggel bírhatnak a költségvetési politika esetleges változásai, amelyek az inflációt közvetlenül befolyásoló forintárfolyammal kapcsolatos kockázatokat is növelhetik. Az árstabilitással kapcsolatban további, bár 2006-ra tekintve kisebb jelentőségű kockázati tényezőnek tűnnek a nemzetközi energiaárak, illetve az élénk belföldi kereslet miatt a szolgáltatószektorokban kialakulható piaci feszültségek.
Kiigazításra lenne szükség
A jelenlegi egyensúlyi helyzet a felügyelet elemzése szerint hosszabb távon nem tartható fenn. Sőt, már 2006-ban is érdemi egyensúlyjavításra lesz szükség, mert ennek hiányában a magyar állam nemzetközi hitelminősítésének romlására lehet számítani. Utóbbi rövid távon nagy valószínűséggel nem veszélyeztetné a költségvetés finanszírozhatóságát, de érdemben növelhetné a finanszírozás költségeit, kedvezőtlenül érintené a hazai kötvénypiacot és a fizetési mérleg egyensúlyát, vagyis közvetve a forint stabilitását, és általánosságban növelné a hazai gazdaság tőkeköltségeit.
A felügyelet az idei költségvetési politikával kapcsolatban két fő bizonytalansági tényezőt lát. Egyrészt előzetesen nehéz megítélni az idei áfacsökkentés tényleges hatásait, másrészt bizonytalan a fiskális politika további iránya. Az elemzés szerint jelenleg mind a lazításra, mind pedig jelentős szigorításra látszik lehetőség. A bizonytalanságok ellenére a költségvetési politika kialakításánál nem hagyhatók figyelmen kívül az Európai Uniónak a hiány csökkentésére vonatkozó ajánlásai.
Kockázatok a fizetési mérlegben
A teljes fizetési mérleg többlete az elmúlt negyedévekben növekedett, ám a forint stabilitási kilátásai továbbra sem tűnnek problémamentesnek. A többlet mögött a GDP 8-10 százalékát kitevő – statisztikai okok miatt pontosan nem megítélhető – nagyságú jövedelmi hiány húzódik meg, amelyet közvetlen tőkebefektetések, a bankrendszer nettó hitelfelvétele és elsősorban az államkötvények külföldiek általi vásárlását megtestesítő portfólió-befektetések formájában megvalósuló nagyarányú tőkebeáramlás finanszíroz.
Bár a hazai gazdaság jelentős nettó tőkeimportőr jellege természetesnek és szükségszerűnek tűnik, a fizetési mérleg szerkezeti kiegyensúlyozatlanságának jelenlegi mértéke egyáltalán nem kockázatmentes – hívja fel a figyelmet a jelentés. A fiskális politikával kapcsolatos esetleges negatív forgatókönyv például jelentősen veszélyeztetné a jövedelmi hiány finanszírozhatóságát, végső soron pedig a forint stabilitását.
Kamatcsökkentésre nincs esély
A hazai infláció kedvező alakulása és a teljes fizetési mérleg jelenlegi helyzete alapján a jegybanki alapkamat további csökkenése volna valószínűsíthető. Az államháztartás egyensúlyi helyzete, illetve a fiskális politikával kapcsolatos bizonytalanság azonban a jegybankot visszatarthatja a kamatpolitika érdemi mértékű további lazításától. Amennyiben ez a helyzet bekövetkezik, a magas reálkamat adósságszolgálati nehézségeket okozhat a fennálló forinthitelek esetében.
A kamatpolitika rugalmasságát ugyancsak jelentősen korlátozhatja a növekvő intenzitású banki tőkeimport, amely a devizahitelek gyors terjedésében nyilvánul meg. A devizahitelek keresletére a jegybanki kamatpolitika inkább csak közvetve, a megtakarítások ösztönzésén keresztül lehet hatással, ami végső soron magasabb forintkamatszintet követel. Túlságosan magas forintkamatszint viszont a devizahitelezés további térnyerését segítheti elő.
Hitelkockázatok vannak
A magyar gazdaság eladósodottságának szintje viszonylag mérsékeltnek tűnik, ám a háztartások fizetőképességével kapcsolatos kockázat nem annyival kisebb a fejlett gazdaságokhoz viszonyítva, mint az a lakosság viszonylag alacsony adósságából következhetne. Ennek egyik oka a magasabb hazai kamatszint, amely az adósságszolgálati mutatók közötti különbséget számottevően csökkenti. Másrészt a hazai háztartások esetében a rendelkezésre álló jövedelemnek kisebb része tekinthető ténylegesen szabad rendelkezésűnek, és nagyobb részét kötik le a megélhetés állandó költségei. Harmadrészt, a devizaalapú hitelezés térnyerésével a valutaárfolyamok esetleges változása jelentősen befolyásolhatja a mindenkori, forintban kimutatott eladósodottsági szintet.
További lényeges körülmény, hogy az ügyfélhitelek állománya évek óta rendszeresen 15-20 százalékos ütemben növekszik, miközben a hazai jövedelem nominális növekedési üteme 7-8 százalékra zsugorodott. Mindez azzal jár, hogy a pénzügyi kötelezettségek jövedelemfedezettsége gyorsan csökken, aminek kezelésére a közvetítést végző intézményeknek fel kell készülniük.
Az ügyfelek szolvenciakockázatának megítélését és kezelését nehezíti néhány olyan intézmény – pozitív adóslista, banki adósságregiszter, illetve személyi csődeljárás – hiánya, amelyek segítségével az ügyfél pénzügyi történetének megítélése, illetve a kialakult fizetőképtelenség feloldása hatékonyabban lenne elvégezhető.
