Már szeptember óta változatlanok a jegybanki kamatok. E trend fennmaradásának az elemzők annyira egyértelmű jeleit látják, hogy a Reuters felméréseiben már a negyedik hónapja egyöntetűen tartást jósolnak a hétfőn soron következő kamatdöntő ülésre.
A februári felmérésben 20 elemző mondta, hogy az alapkamat a hétfői ülésen is hat százalék marad, ami a legmagasabb jegybanki kamat az Európai Unióban. Az elemzőknek csak alig több mint fele vállalta, hogy megjósolja, mi lesz az MNB következő kamatlépése. Továbbra is az a jellemző, hogy a többség inkább kamatcsökkentésre számit, mint emelésre: a válaszadók közt ez az arány 8:3 volt.
Széles intervallum
A kamatlépés időzítéséről azonban nagyon széles időintervallumban – a második negyedévtől egészen a jövő évig – szóródnak a jóslatok, bár abban egyetértés mutatkozik, hogy a választásokig vélhetően nem lép az MNB.
Több elemző szerint a következő néhány hónapban már lesz mód kamatcsökkentésre, a többség szerint viszont ezt a forint jelentősebb esésének veszélye nélkül valószínűleg nem lehet meglépni.
Néhány elemző úgy gondolja, hogy az év hátralévő részében gyengülhet a forint néhány százalékkal, a medián előrejelzés ugyanakkor azt mutatja, hogy a többség szerint az év végén is a jelenlegi 254 körüli szinten lesz az euró elleni árfolyam.
Költségvetés-globális piac
Az előrejelzések középértéke alapján idén egy negyed százalékpontos, jövőre pedig újabb ugyanekkora kamatcsökkentésre lehet számítani. Ez azt jelenti, hogy ha visszatér is a monetáris lazításhoz a jegybank, ezt a szakemberek szerint óvatosan és a korábbiakhoz képest sokkal lassabban teszi majd.
Az elemzők két alapvető tényezőt említettek, amelyektől szerintük az év hátralévő részében függ majd a monetáris politika. Ha a választások után felálló kormány gyorsan belekezd a költségvetés kiigazításába, az siettetheti a monetáris csavarok meglazítását. De lassíthatja, sőt akár meg is fordíthatja a folyamatot, ha a világ nagy jegybankjai folytatják kamatemeléseiket, és apadni kezd a világpiacok évek óta tartó pénzbősége – mondták az elemzők.
Nagy a hiány, de van remény
Ami a költségvetést illeti, az elemzők továbbra sem látnak esélyt jelentős kiigazításra idén, bár a februári felmérésben némileg optimistábbak voltak, mint egy hónapja.
Az államháztartás GDP-arányos, a nyugdíjreform költségeit is tartalmazó hiányát erre az évre 7,5 százalékra becslik, 0,4 százalékponttal kevesebbre, mint januárban. A 2007-es előrejelzést ugyanennyivel mérsékelték, 6,1 százalékra, ami azt is jelenti, hogy az elemzők várakozása szerint a következő kormány számottevően mérsékli majd a hiányt.
Az idei előrejelzés ugyanakkor jóval magasabb, mint a 6.1 százalékos kormányzati terv, és több a 2005-re megcélzott 7,4 százaléknál is, vagyis bár a kormány azt tervezi, idén már nem várható előrelépés a hiány lefaragásában.
A jövő évre valószínűsített mérték továbbra is kétségessé teszi a kormány vállalását, hogy 2008-ra három százalék körüli szintre csökkenti a deficitet, ami az euró 2010-es bevezetésének egyik fő feltétele lenne. Az előrejelzések középértéke a felmérésben 2013-ra tette az euró magyarországi bevezetését. (Egy szélesebb európai elemzői mintán végzett Reuters felmérés nemrégiben 2012-re becsülte ezt a dátumot.)
Jó inflációs kilátások
A felmérésben a napokban bejelentett újabb áfacsökkentési tervek ellenére hajszálnyit emelkedtek az inflációs előrejelzések, de a 2007 végére vonatkozó 3 százalékos konszenzus arra utal, hogy az elemzők továbbra is tarthatónak gondolják az MNB és a kormány középtávú inflációs célját.
A már végrehajtott áfacsökkentések továbbra is lefelé tolhatják az inflációt. Februárban újra lassulhatott a drágulás egy évre visszatekintő üteme, a konszenzus szerint 2,3 százalékra, a januári 2,7 és a decemberi 3,3 százalék után. Az év utolsó hónapjában az elemzők szerint 2 százalék lesz majd az éves fogyasztói áremelkedés, az év átlagában pedig mindössze 1,8 százalék.
Nő, de nem annyira
A gazdaság tavalyi negyedik negyedéves növekedésére 4,4 százalékról 4,2 százalékra csökkent a konszenzus az Ecostat meglepetésszerűen alacsony, 4,1 százalékos gyorsbecslése után. A 2006-os, illetve 2007-es növekedésre alig változtak a konszenzusok: most 4,4, illetve 4 százalékra számít az elemzői többség.
