– Míg az Orbán-kormány idején a politikusok részéről divat volt támadni a bírósági ítéleteket, még az akkori igazságügyi miniszter is rendre a nyilvánosság előtt kritizálta azokat, mára a peres eljárások a politikai csatározások eszközeivé váltak. Hogyan viselik a bírák, hogy a politikusok és a közszereplők mindennapos vendégek a bíróságokon, sajtó-helyreigazítási, személyiségi jogi pereket indítanak, az ő ügyeikről cikkez a sajtó?
– Nem elvárás a bírák felé, hogy csukott füllel éljenek vagy bezárkózzanak, mielőtt a döntést meghozzák. Az újságolvasás is javallott – nem úgy, mint az angolszász jogrendszerben az esküdteknek -, de persze ez nem befolyásolhatja őket.
– De a bíró sem mentes az érzelmektől, lehet politikai irányultsága.
A versenyszféra szereplői nem rohannak a bíróságra, előbb peren kívül próbálják meg érvényesíteni jogos követeléseiket.
– Ez természetes, ám ettől még nem válik elfogulttá. Ugyanakkor én azt látom közszereplőknél és nem közszereplőknél egyaránt, hogy a bíráló vélemény kialakításánál az érzéseikre hagyatkoznak, miként a politikusok és az újságírók is. Bármilyen döntésbe bele lehet magyarázni, hogy nem objektív. De nem véletlen, hogy másodfokon három bíróból álló szakmai tanács jár el. Ha az elsőfokú döntés nem volt alapos, a rendelkezésre álló adatok alapján a másodfok újra elbírálja az ügyet, s kiküszöböli a csorbát. Erre vannak a fellebbezési fórumok. Ha a törvényhozói és a végrehajtói hatalmi ág képviselői a harmadik hatalmi ághoz fordulnak, akkor az azt jelenti, hogy bíznak a bírósági ítéletekben. Ezeket lehet vitatni, s vitatják is, de a jogerős döntéseket végül meggyőzőnek tartják.
– Az azért visszatetszést kelt, ha egymásnak ellentmondó ítélet születik első, illetve másodfokon. Márpedig nem egy ilyen esetet láttunk az elmúlt években.
– A bizonyítékokat a maguk összességében értékeli a bíróság. A büntetőügyekben a vádelvhez, a polgáriban a kérelemhez való kötöttség érvényesül, ami azt jelenti, hogy amit a vád, illetve a kérelem nem tartalmaz, azzal nem foglalkozhat a bíróság. Az adott jogszabályok alapján a bíró az adatokat, bizonyítékokat egybevetve hozza meg döntését. Másodfokon azonban megtörténhet, s meg is történik, hogy a rendelkezésre álló adatokat, bizonyítékokat máshogyan értékelik, másképpen mérlegelik. Az ügyek mintegy 80 százaléka azonban első fokon jogerőre emelkedik, ami azt bizonyítja, hogy az ügyfelek tudatában vannak annak: a döntés szakmailag megállja a helyét. Elképzelhető, hogy másképpen látja az első fok, mint a fellebbviteli bíróság, ez azonban nem azt jelenti, hogy teljes egészében eltérőek az ítéletek. Ezt a helybenhagyó statisztikai adatok is alátámasztják.
– A gazdasági, polgári perekben a versenyszféra szereplőit elsősorban az érdekli, mennyi idő alatt tudják az érdekeiket érvényesíteni.
– A Fővárosi Ítélőtábla a szegedivel és a pécsivel együtt 2003 júliusától működik, ez a jogorvoslati szint – amelyen a megyei bíróságok elsőfokú döntései ellen benyújtott fellebbezéseket bírálják el – 2005 januárjától kiegészült a győri és a debreceni ítélőtáblával. Azt megelőzően nemcsak a bonyolult, nagy értékű polgári perek, hanem a felszámolások lassúsága is borzolta a kedélyeket. A fizetésképtelenség megállapítása ellen benyújtott fellebbezések elbírálása átlagosan két évet vett igénybe, mert a Legfelsőbb Bíróságon sajnálatos módon tekintélyes ügyhátralék keletkezett. Ezek az ügyek 2003-ban a táblákhoz kerültek, s mára a kétéves átfutási idő átlagosan 8 hónapra rövidült, ledolgoztuk a felhalmozódott hátralékot. Az egyéb ügyekben általában 6 hónapon belül születik jogerős döntés. A megyei bíróságokon első fokon majd’ egy év, míg az ítélet megszületik, nálunk általában a jogerős lezárásig alig több, mint 6 hónap. Legutóbbi adataink szerint 8 hónapon belül befejezzük a folyamatban lévő felszámolási ügyeket. A felek egy része ezt már egy kicsit gyorsnak is tartja.
– Meghökkentő, amit mond.
– A felszámolási eljárásban az adós cégeknek kifejezetten kedvezett a hosszadalmas bírósági eljárás, mert mindaddig, amíg jogerősen ki nem mondták a fizetésképtelenségüket, bizakodhattak abban, hogy ki tudják fizetni a tartozásaikat. Az eljárási idő rövidülésével nekik is kevesebb idő áll rendelkezésre a talpra álláshoz.
– A versenyszférában éppen egy ezzel ellentétes magatartás figyelhető meg. Az adós cégek egy részének esze ágában sincs fizetni, gyorsan kiürítik a vállalkozásokat. A bíróságok milyen gyakran találkoznak „fantomizálódással”?
– Erről nincs statisztika. Azt viszont nem egy esetben tapasztalják a bíró kollégák, hogy a cégvezetők olyan intézkedéseket tesznek, amelyek valószínűsítik, hogy kimentették a vagyont. Az ítélőtáblák felállításával, a perek gyorsításával azonban nőtt a jogbiztonság. Azáltal, hogy gyorsabban kerül vissza első fokra az ügy, a felszámoló bíró is hamarabb tud további lépéseket tenni. Egyébként az Országos Igazságszolgáltatási Tanács döntésének megfelelően évek óta vizsgáljuk az elsőfokú eljárás megindulásától eltelt idő szerint az eljárás időtartamát, így az 5 éven túli ügyeket is, amelyek száma a Fővárosi Ítélőtáblán gazdasági ügyszakban 2006. januárban 22, polgáriban 40 volt. Tavaly összesen 1928 gazdasági és 2788 polgári per indult nálunk, ehhez képest tehát elenyésző ez a szám. A bírák az ilyen ügyek befejezésére annak ellenére nagy figyelmet fordítanak, hogy nem az ítélőtábla előtt vált éven túlivá vagy több évessé az eljárás. Tudom, az érintettek egy része számára idegesítő az elhúzódás. Most annyival jobb a helyzet – és ez a gazdálkodó szervezeteknek előnyt jelent -, hogy a másodfokon eljáró táblák hamarabb bírálják el a jogorvoslatokat, ezáltal rövidül a döntéshozatalig terjedő idő.
– Az egyre nagyobb méreteket öltő körbetartozás, a fizetési hajlandóság csökkenése miatti elkeseredés begyűrűzött-e a bíróságra?
– Az ítélőtáblán nem érzékeljük, de úgy tudom, első fokon megszaporodtak az effajta perek. Információim szerint a versenyszféra szereplői nem rohannak azonnal a bíróságra, előbb peren kívül próbálják érvényesíteni jogos követeléseiket. Ha már a működőképességüket fenyegeti veszély, akkor fizetési meghagyás kibocsátását kérik vagy pert kezdeményeznek. Az ítéletek állami kikényszeríthetősége, végrehajthatósága miatt a bírósági döntéseket meglehetős respekt övezi a gazdasági szférában.
