Hétfőig kell benyújtaniuk a munkáltatójuknak a személyi jövedelem adó (szja) 1 plusz 1 százalékról szóló nyilatkozatukat azoknak, akiknek adóbevallását a munkahelyük intézi. Azok, akik saját maguk töltik ki és adják be bevallásukat még május 22-ig – az adóbevallás határidejéig – ráérnek a rendelkező nyilatkozatot az adóbevallással együtt benyújtani.
Számok
A személyi jövedelemadóról szóló törvény kilencedik éve teszi lehetővé, hogy az adófizetők a befizetett személyi jövedelemadójuk egy százalékáról – 1998-óta egy plusz egy százalékáról – jogszabály által meghatározott kedvezményezettek javára rendelkezhessenek.
Tavaly a 2,1 millió érvényes nyilatkozatban felajánlott összeg megközelítette a 11,6 milliárd forintot, ami a 22,2 milliárd forintnyi elvi keretösszeg mindössze 52 százaléka. Vagyis a lehetséges felajánlások mindössze felével éltek az adózók. Az egy érvényes nyilatkozatra jutó átlagos felajánlás 5 309 forint volt 2005-ben. Az ezt megelőző években az érvényesen rendelkezők száma alig változott, míg a felajánlott összeg 2000-óta majdnem a duplájára nőtt. (2000-ben a felajánlott összeg a kedvezményezettek javára 5,89 milliárd forint volt.)
Kiknek adhatunk
A támogatható civil szervezetek egyik körébe tartoznak a közhasznú tevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, könyvtárak, levéltárak, múzeumok, törvény által nevesített kedvezményezettek – például a Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Állami Operaház –, illetve egyéb kulturális, alkotó- és előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, amelyik önkormányzattól vagy a költségvetéstől nem kap egyedi támogatást és nem tartozik az előző kategóriákba.
2005-ben a civil szféra javára 1,3 millió érvényes nyilatkozat érkezett az adóhatóságokhoz, ami közel 6,9 milliárd forintnyi felajánlást jelentett a majdnem 25 ezer szervezet javára. Az adóhivatalnak nincs listája a több ezer e csoportba tartozó kedvezményezettről, ezért érdemes az érintettek hirdetéseit figyelni a médiában, vagy a civil szervezettől közvetlenül érkező felkérés alapján dönteni.
A kedvezményezettek másik csoportjába az egyházak tartoznak, valamint a költségvetés kiemelt előirányzata. „A parlagfűmentesítés feladatainak támogatása” mellett választható a „Társadalmi bűnmegelőzés”, „Az egészségjavítást célzó sporttevékenység támogatása”, illetve a „Szülőföld Alap támogatása”, mint kiemelt költségvetési előirányzat. A kiemelt költségvetési előirányzatokra 194 ezer nyilatkozat érkezett, a felajánlott összeg megközelítette az 1,3 milliárd forintot 2005-ben.
2000-óta az egyházak számára tett felajánlások összege megkétszereződött. Míg 2000-ben az egyházak több mint 2,1 milliárd forintot kaptak az adózóktól, ez 2004-re 4,59 milliárdra nőtt. Az érintett egyházak száma 90-ről 119-re nőtt e négy év alatt. Jelenleg 135 egyháznak utalhatjuk az egy százalékot.
A feladótól a címzettig
Az adózó bevallása kitöltésekor ugyan a két csoportból választhat, de mindegyikből csak egyet-egyet. Azonos körből nem lehet két kedvezményezettet megjelölni, mert így a nyilatkozat érvénytelen. Akinek a munkáltatója végzi az adóbevallást, annak a rendelkező nyilatkozatát is az továbbítja az APEH-hez.
A felajánlott egy százalékokról az adóhivatal értesíti a kedvezményezettet és ő is utalja át neki a pénzt. Az összeg elfogadása nem kötelező, a támogatottaknak jogukban áll visszautasítani a rendelkezéseket. Az egyházak részére felajánlott összegeket a Nemzeti Kulturális örökség Minisztériuma utalja át.
Az APEH a kedvezményezettek – az egyházak és a célelőirányzatok – listáját honlapján közzéteszi, a kedvezményezetteknek (kivéve az egyházakat) a kapott összeg felhasználásáról vagy tartalékolásáról a nyilvánosság előtt számot kell adniuk.
Hibák
2005-ben az összes rendelkező nyilatkozatok közül 105 ezer darab volt érvénytelen. Ez a nyilatkozatok 4,7 százalékát teszi ki.
A leggyakoribb hibák közé tartoznak, hogy a nyilatkozatot tartalmazó külön borítékot a munkáltató nem íratja alá az adózóval, két civil szervezetet vagy két egyházat jelölnek meg kedvezményezettnek, ami azért problémás, mert az adóhatóságnak nincsen mérlegelési jogköre, így nem tudja eldönteni melyik szervezetet szeretné támogatni az adózó.
Ritkábban ugyan, de az is előfordul, hogy nem a kedvezményezettek köréből jelölik ki a szervezetet.
Az érvénytelenségek legnagyobb hányadát az adja, hogy a magánszemély az egy százalék alapjául szolgáló személyi jövedelemadóját a kitűzött határidőig nem fizette meg. Ahhoz ugyanis, hogy az adózó felajánlhassa az egy százalékát, az éves adóját is ki kell fizetnie a határidőn belül. Enélkül hiába érvényes a nyilatkozata, az automatikusan érvénytelenné válik.
