Állandó pénzügyi válságban vannak a fejlett világ kormányzatai, mivel évente 8-10 százalékkal nőnek egészségügyi kiadásaik; ha ez a trend folytatódik, 30 év múlva csak ettől pénzügyi válságba kerül az Egyesült Államok – idézte David Osborne könyvének legfontosabb állítását előadása elején Stumpf István a Hungarian Business Leaders Forum és az ICEG által rendezett konferencián. Az Orbán-kormány kancelláriaminisztere szerint Európában még ennél is súlyosabb a helyzet: 2050-re 60 százalékkal nő a 65 évnél idősebbek aránya a teljes népességen belül. Magyarországon már most permanens gazdasági válság van: hatalmas az ikerdeficit, nő az államadósság és alacsony a foglalkoztatottság – mondta a politológus.
A globális és a hazai helyzetben egyaránt aktív, cselekvő állam szükséges – tette hozzá a volt miniszter, aki szerint az áprilisi választások tétje az, hogy „új államépítés, vagy csődgondnokság” következik-e.
Stumpf István úgy látja, hogy az új kormány legfontosabb feladata a foglalkoztatási ráta emelése (ez kihat az állami kiadások kétharmadát jelentő jóléti kiadásokra), a közszolgáltatások rugalmassá és versenyképessé tétele, valamint a pótköltségvetés, a második Nemzeti Fejlesztési Terv és az uniónak benyújtandó új konvergenciaprogram összehangolása lesz.
Nincs szükség fejlesztési bankra
Csak a tb- és a nyugdíjalapot őrizné meg a jelenlegi költségvetési alapok közül Bokros Lajos. A Central European University (CEU) vezérigazgatója angol nyelvű előadásában elmondta: szigorítana a köz- és a magánszektor által együtt finanszírozott PPP-programokon, és korlátozná az úgynevezett nyílt végű, államilag garantált hitelprogramokat (ilyen többek között az államilag támogatott lakáshitelezés és a diákhitel).
A Horn-kormány volt pénzügyminisztere bezárná a fejlesztési bankokat is térségünkben. Bokros szerint ugyanis az állam a pénzintézeteken keresztül megajándékoz bizonyos cégeket, míg másokkal nem tesz kivételt.
Növekedés közben kell változtatni
Számos tanáccsal szolgált a magyar kormányok számára előadásában Marek Belka. A magát a „politika által kölcsönvett közgazdásznak” tartó volt lengyel miniszterelnök és pénzügyminiszter szerint az euró bevezetése komoly, a társadalom minden rétegét motiváló cél, így sikerülhetett különösebb szociális áldozatok nélkül a lengyel államháztartási hiányt tavaly a GDP 2,8 százalékára szorítani.
Belka figyelmeztetett: a gazdasági prosperitás időszakában érdemes az állami kiadások szerkezetét megváltoztatni, mert a pangás időszakában már sokkal fájdalmasabb, a szociális ellátást jobban megnyirbáló megszorításokra van csak mód.
A kormányfői posztról néhány hónapja leköszönt politikus úgy vélte, hogy nem feltétlenül jó stratégia a meglévő gazdasági nehézségek felnagyítása, az állandó válságkommunikáció; a túl sötét kép sulykolása is hitelvesztéshez vezet.
Belka miniszterelnöki tapasztalataiból arra következtetett, hogy a politikai pártokat csak pillanatnyi érdekeik vezetik, ez alól kivételt csak súlyos krízishelyzet, vagy egészen ritkán előforduló, fontos közös cél képezhet.
Szemezgették a számsorokat
Veres János pénzügyminiszter és Varga Mihály, a mostani pénzügyér egyik hivatali elődje, a Fidesz vezető gazdaságpolitikusa is a számára kedves statisztikákat ismertette. Veres János szerint pozitívum, hogy a magyar növekedés 3 százalékponttal nagyobb az uniós átlagnál, előnyös, hogy a magyar ipar teljesítménye a régiós élmezőnyben van, valamint követendő, hogy az állam bürokratikus kiadásai csökkentek az elmúlt évben. Varga Mihály szerint viszont szomorú, hogy a magyar GDP-növekedés üteme a régióban a leglassúbb, hogy nő a munkanélküliség, és hogy hazánk adósi besorolása egyre gyengébb.
A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint ebben a helyzetben járulékcsökkentéssel, a kkv-k támogatásával bővíteni kell a foglalkoztatást, meg kell reformálni az államháztartást és vissza kell szerezni a magyar gazdaság iránti befektetői bizalmat.
A pénzügyminiszter a Fidesz járulékcsökkentési tervéről azt mondta, hogy az abból felszabaduló pénzt a cégek nem feltétlenül a foglalkoztatottság bővítésére használnák, hanem beruháznának, átalakulásba kezdenének, esetleg a tulajdonosok osztalékként eltennék. Varga Mihály a vállalkozók döntési szabadságát nem kétségbe vonva úgy vélte, hogy a beruházások és a fejlesztések is új állásokat teremtenek valahol.
Legitimitáshiány, bizonytalanodó piac
Bod Péter Ákos egyetemi tanár arról szólt, hogy a politikai elitnek – részben egyre csökkenő legitimációja miatt – nincs bátorsága érdekeket sértő államháztartási reformba kezdenie. A volt jegybankelnök aggasztónak nevezte, hogy a felmérések szerint a társadalomban egyre csökken a piaci megoldásokba vetett bizalom.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője a piac által árazott tízéves állampapírok kamatából arra következtetett, hogy tavaly decemberben a befektetők rendkívül bizonytalanok voltak az euró hazai bevezetése és a kormány eltökéltsége kapcsán: soha nem volt olyan magas a hosszú távú kamatfelár, mint a múlt év utolsó hónapjában.
