Az európai országok vásárlóerejét érzékletesen összehasonlító EuroScan Project idei első kutatásából az derül ki, hogy a kelet-európai országokban lehet a legkedvezőbb áron hozzájutni a napilapokhoz. Európa közepén, illetve Nyugat-Európában ennél már kevésbé egyértelmű a helyzet.
A kutatás a legolvasottabb napilapokra terjedt ki, és az újságpiac sajátosságaiból adódóan valószínűsítik, hogy minden országban a legnagyobb példányszámú lap egyben a legolcsóbb is az adott piacon. A felmérés eredményei szerint jelenleg Romániában (0,14 euró) és Albániában (0,16 euró) a legolcsóbb egy napilap. Oroszországban és Törökországban is igen kedvező áron, 0,20 euróért lehet hozzájutni hétfő reggel egy újsághoz. Szerbia és Montenegró sem lóg ki ebből a sorból, a legnagyobb olvasottságot produkáló Blic című bulvárlap ára mintegy 85 százaléka a magyar Blikkének.
A napilapok jellemző ára Nyugat-Európában 1,1 euró körül van, ez majdnem háromszor annyi, mint amennyit térségünkben kell fizetnünk. A legdrágább újság azonban Írországban kerül a standokra reggelente: az itt élők közel hatszor annyit fizetnek ki a The Irish Independent egy-egy számáért, mint a magyarok a Blikkért, és tizenkétszer annyit, mint a románok a Libertatea-ért. Szintén kiugróan magasak a napilap-árak Norvégiában és Németországban.
A felmérés érdekességként említi meg, hogy Németországban a Süddeutsche Zeitung számít a legolvasottabb napilapnak, míg Közép-Európában szinte mindenhol egy bulvárlap a piacvezető – a nagyobb terjedelmű politikai napilapok pedig törvényszerűen magasabb előállítási költséggel készülnek. Az EuroDaily Index ugyanakkor nem tűzte ki céljául, hogy különbséget tegyen politikai és bulvár napilapok között, kizárólag az olvasottságot és a fogyasztói árat vették figyelembe a felmérés készítői.
Magyarországon a piacvezető bulvárlap egy példánya 0,27 euróba kerül, amellyel a sorban a 0,25 euróért hozzáférhető cseh Blesk és a 0,47 euróba kerülő The Times of Malta között foglal helyet (a 21 országból emelkedő sorrendben a nyolcadik helyet foglaljuk el). A térség országai közül Lengyelországban majdnem háromszor ennyi (0,74) a Gazeta Wyborcza ára, míg Romániában a Libertatea fele ennyibe kerül.
A magyarországi lapok olvasottsága csökken
A tavaly az utolsó negyedévben tovább csökkent az országos politikai napilapok olvasótábora 2004 negyedik negyedéhez képest. A Népszabadság például 15 ezer olvasót veszített, a Magyar Nemzetből 5,7 százalékkal kevesebb fogyott a tavalyi utolsó negyedben az előző évesnél. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) a Népszava esetében éves összehasonlításban stagnálást mért – írja az [origo].
A napilapok közül továbbra is a legkelendőbb Blikkből naponta mintegy 237 111-et adnak el, éves összehasonlításban azonban itt is 6,6 százalékos csökkenést tapasztaltak.
A Blikk konkurense, a Színes Bulvár Lap (korábban Színes Mai Lap) ezzel szemben éves szinten mintegy 37 százalékos növekedést hozott. Nemzeti Sportból 2005 negyedik negyedében napi átlagban 84 545 fogyott, ami az előző évesnél 1,5 százalékkal kevesebb.
A Matesz adatai szerint a regionális lapokat kevésbé érintik a példányszám-ingadozások, itt szinte egyáltalán nem változott az eladott lapok száma.
A politikai-gazdasági hetilapok viszonylag jó, de inkább stagnáló negyedévet zártak 2005 utolsó három hónapjában az előző negyedhez képest: Heti Válaszból 12,2, Figyelőből 2,8, 168 Órából 0,5 százalékkal vásároltak többet, míg a HVG esetében a növekedés mintegy 800 darabos.
Több ment reklámra
A lapok példányszámcsökkenését azonban nem követi az ebben a médiumban hirdetésekre elköltött pénz összege: 2005-ben összesen több mint 52 milliárd forintot költöttek a hirdetők reklámokra a hazai folyóiratokban az előző éves 48 milliárd forint után – tudta meg a TNS Media Intelligence-től az [origo]. Az országosan, illetve vidéken megjelenő napilapok hirdetésekre közel nyolc százalékkal többet, azaz 53 milliárd forintot költött az előző évi költésekkel szemben.
