Ezek valójában apró tartályok, amelyeket két különböző folyadékkal – például vizes oldattal és olajjal – töltenek fel légmentesen: az érintkező határfelület pedig elektromos feszültség hatására domborúvá illetve homorúvá válik. Így e lencsék mechanika nélküli, ráadásul villámgyors fókuszálásra képesek. Szingapúri kutatók most szintén folyadéklencsét állítottak elő. Ám ennek működése eltér a már létezőkétől: fókuszálásához nincs szükség elektromos áramra, ez a lencse a légnyomás hatására változtatja alakját, így levegő-folyadék rendszerben is összeállítható.
Az optikai rendszert vízből, vagy más magas felületi feszültséggel rendelkező folyadékból állítják össze, úgy, hogy abból egyetlen cseppet egy rövid kapilláris falába fúrt lyukra juttatnak. Amikor a cseppecske csövön kívüli részén növelik a légnyomást, a víz betüremkedik kapillárisba, és ott domború lencseként működik; a nyomás esésekor viszont kitüremkedik, és belül homorúvá alakul. Két kapillárisdarabot összeillesztve zoom lencsét kaphatnak, amely szintén csak a nyomás változtatásához szükséges dugattyút tartalmazza szilárd mozgó részként. Az új rendszerek ráadásul minden korábbinál kisebb, akár tízmikronos – vagyis a milliméter századrésze nagyságú – méretben is előállíthatók.
A kutatók egy szingapúri vállalattal együttműködve webkamerákba, mobiltelefonokba, vonalkód-leolvasókba, mikroszkópokba és endoszkópokba építhető folyadéklencsék előállításán dolgoznak.
