Gazdaság

A 7. hét hírei

Vége a parlamenti ciklusnak
Hétfőn befejezte munkáját a négy évvel ezelőtt választott Országgyűlés. Az utolsó ülésnapon is jó néhány törvényt fogadtak el a képviselők, akik a ciklus során több mint 430 törvényről döntöttek, s ezeket is beleszámítva ezret meghaladó számú határozatot hoztak – mindkét adat rekord a rendszerváltás utáni parlamenti munka történetében.

Szlovák reptér-privatizáció
Pénteken írják alá a pozsonyi és kassai repülőtér privatizációs szerződését, amelynek értelmében a Flughafen Wien, a Raiffeisen Zentralbank és a szlovák Penta pénzügyi csoport alkotta TwoOne konzorcium jut többségi részesedéshez a két létesítményt üzemeltető társaságban. A TwoOne 4,52 milliárd koronát ajánlott a második fordulóban, a rivális spanyol Albertis-csoport csak 3,31 milliárd koronát. Ezzel a TwoOne – az első fordulós, befektetésekkel együtt 15,18 milliárd koronás ajánlatával – összesen közel 19,7 milliárd koronát (530 millió eurót) ad a két repülőtér 66 százalékáért. Szlovákia a korábban bejelentetthez képest többször elhalasztotta a két állami tulajdonban lévő repülőtér privatizációjára kiírt pályázat győztesének kihirdetését. A szerződés életbe lépéséhez még meg kell szerezni mind az osztrák, mind a szlovák versenyhivatal jóváhagyását.

Ecostat-becslés a GDP-ről
Magyarország bruttó hazai terméke 2005 negyedik negyedévében 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – erre jutott az Ecostat KSH Gazdaságelemző és Informatikai Intézet a negyedéves GDP gyorsbecslésre kidolgozott modellek eredményei és a szakértőkkel történt konzultációk alapján. Szezonálisan kiigazított adatokkal számolva a GDP 0,9 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest. A negyedik negyedévi gyorsbecslés alapján 2005 egészében 4,1 százalékkal nőtt a gazdaság.

Reflexió:

Az AB a saláta-törvényekről
Helyt adva az MDF beadványának, az Alkotmánybíróság (AB) kedden kihirdetett határozatában megsemmisítette a tavalyi költségvetési törvénynek azon szabályait, amelyek más törvényeket módosítottak. A tavaly elfogadott jogszabályban 44 más törvény módosításáról rendelkezett a parlament. Az AB arra hivatkozva, hogy a költségvetési törvény jelentőségénél fogva kiemelkedik a jogszabályok sorából, fokozottabb védelmet, garanciákat kíván.

KOLLÁTH GYÖRGY alkotmányjogász: „Önmagában nem minősítette az AB alkotmányellenesnek azokat a törvényeket, amelyek más, tárgyukban össze nem függő törvény módosításáról rendelkeznek. Csak azt mondta ki, hogy az éves költségvetésről, a pótköltségvetésről és a zárszámadásról szóló törvényekhez egyéb normák nem illeszthetők, ezek köréből tehát száműzte a ťsaláta-törvényeketŤ. A kormánynak az annak idején módosítani kívánt 44 törvényt újra át kell tekintenie, mivel ezek az AB döntése folytán eredeti tartalmukban maradtak hatályban. Avantgárd módon döntött az AB, az alkotmányból ugyanis nem vezethető le az a szabály, hogy a költségvetési törvényről önállóan szabad csak dönteni. Jelenleg az alaptörvény csak annyit mond, hogy az országgyűlés jóváhagyja az éves költségvetésről szóló törvényt. A testület egy jogdogmatikai elvet emelt alkotmányossági szintre. Kiáltó módon arra figyelmeztet az AB-határozat, hogy nagyon kellene már egy modern XXI. századi alkotmány.”

Régiós csúcsfizetések
Kelet-Európában tavaly gyorsabban nőttek a csúcsvezetői fizetések, mint a kontinens nyugati felén – derül ki a Hewitt Associates nemzetközi személyzeti tanácsadó felméréséből. Keleten az átlagos növekedés 6,4 százalék, nyugaton 3,7 százalék volt. A vizsgálatban 15 európai ország több mint ezer vállalata vett részt. A vezetői fizetések tavaly a leggyorsabban, 9,2 százalékkal, Szlovákiában nőttek; Magyarországon 6,4 százalék volt e mutató átlaga. A legkisebb mértékben, 2,9 százalékkal Hollandiában emelkedtek a csúcsvezetői fizetések, de a németországi 3 százalék is a lista alján található. Európa-szerte tavaly átlagosan 4 százalékkal kerestek többet a vezetők, mint 2004-ben.

Új arculat a Pannonnál
Egységesítették arculatukat a Telenor távközlési csoport bizonyos tagjai, közöttük a Pannon GSM is. A változtatások fő elemei: egységes logó, illetve betűtípus bevezetése, a magyar leányvállalat esetében pedig a névből a GSM betűszó elhagyása. Ez utóbbit a mobiltechnológia fejlődése is indokolja, hiszen a szektor cégei a második generációs GSM szolgáltatásokról fokozatosan térnek át a más megoldásokra épülő 3G-re. Egységes globális márkanév bevezetését a Telenor egyelőre nem tervezi, csak a logó köti össze a társaságok egy részét, ebben az értelemben a lépés alapvetően különbözik a magyar Vodafone megjelenésétől, vagy a Westel 2004-es átnevezésétől T-Mobile-ra. A Pannon az arculatváltással együtt szolgáltatási rendszerének egyszerűsödését is ígéri.

Nyitnak a finnek
Finnország 2006. május elsejétől biztosítani fogja a szabad munkavállalást az új tagállamok állampolgárainak. A helsinki kormány ilyen értelmű megállapodást kötött. Továbbra sem enged viszont a kérdésben Ausztria: Martin Bartenstein osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter a napokban jelentette be, hogy hazája újabb három évvel meghosszabbítja az új tagországok állampolgárainak a munkavállalásával kapcsolatban meghatározott átmeneti időszakot. A miniszter az osztrák munkanélküliségi helyzettel, a külföldi munkaerő viszonylag magas ausztriai arányával, valamint az új EU-tagországok földrajzi közelségével indokolta a „zárlat” fenntartását.

Tervez az ÁPV Rt.
Idei, előzetes üzleti tervében 245,13 milliárd forint bevétellel számol az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. Az összes bevételből 8,9 milliárd lesz az osztalék és 230,5 milliárd forint a privatizációs bevétel. Ez utóbbi döntő hányada – mintegy 200 milliárd forint – a Mol állami tulajdonú részvényeinek várható eladásából folyna be. A további idei privatizációs tervek között a Malév, a lóversenytársaságok és a végelszámolásból „visszahozott” Bábolna értékesítése szerepel, s a vége felé közeledik a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt. eladása is. A tervek szerint az idén a privatizációs szervezet 203,13 milliárd forintot fizet be a központi költségvetésbe.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik