A törvény a közhatalmi döntések tartalmának befolyásolására irányuló, megbízás alapján, ellenérték fejében folytatott tevékenység szabályait rögzíti. Célja, hogy biztosítsa a lobbitevékenység nyilvánosságát, meghatározza a döntéshozó személyek és a lobbisták kapcsolattartásának szabályait, és megállapítsa a tevékenység alapvető előírásait.
A jogszabály szerint lobbitevékenységet az a természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet folytathat, aki vagy amely szerepel a lobbisták nyilvántartásában. A lobbisták, illetve a lobbiszervezetek nyilvántartását vezető szervet a kormány rendeletben határozza meg. A lobbisták nyilvántartásába olyan természetes személyt lehet felvenni, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik és nem áll a nyilvántartásból való törlés hatálya alatt. A lobbiszervezetek nyilvántartásba vételéhez a jogszabályoknak megfelelő megalakulás mellett az is szükséges, hogy rendelkezzen olyan taggal vagy alkalmazottal, aki a lobbisták nyilvántartásában szerepel.
Akik nem lobbizhatnak
A hétfőn elfogadott törvény összeférhetetlenségi szabályokat is megállapít: nem végezhetnek lobbitevékenységet például országgyűlési, illetve európai parlamenti képviselők, állami vezetők, pártok és tisztségviselőik, helyi önkormányzatok, az önkormányzatok képviselőtestületének tagjai, költségvetési szervek és vezetőik, valamint köztestületek és közalapítványok.
A lobbista kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés kijelölt bizottsága előtt, miniszterek, illetve helyi önkormányzati bizottság előtt meghatározott időkeretben személyesen fejthesse ki álláspontját, illetve személyes megbeszélést kezdeményezhet országgyűlési képviselőknél, a miniszter által kijelölt vezetőnél vagy önkormányzati képviselőnél.
A törvény 2006. szeptember 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben azon közhatalmi döntésekkel összefüggésben kell alkalmazni, amelyek előkészítése a törvény hatálybalépését követően kezdődött.
Sok bírálat
A még októberben benyújtott előterjesztés tartalma nem változott lényegesen. A kormányoldal a télen „pihentette” az előterjesztést, februárban azonban ismét elővették a kérdést. A végső kapkodásban azonban elfelejtették rögzíteni az új hatálybalépést, így erre hétfőn, a zárószavazáskor került sor. Korábban sok érintett jelezte: a törvény hibája, hogy csak a hivatásos lobbizást ismeri el, a civil szférát továbbra is elhatárolja ennek lehetőségétől.
Az MSZP és a Fidesz közötti koncepcionális vitát sem sikerült nyugvópontra helyezni a parlamenti vitában: az ellenzéki párt ellenezte, hogy az összes közhatalmi döntésre vonatkozik a szabályozás, hiszen csak a törvény- és rendeletalkotásra szűkítették volna annak hatályát.
