Tágas zöldövezeti ház, luxusautó, klubtagsági – egyformán az „amerikai álom” elengedhetetlen kellékei. S ha nem futja saját keretből, ott a hitelkártya. Ám egy idő után az aranytojást tojó tyúk is felmondja a szolgálatot: az amerikai bankkártya-társaságok szerint egy átlagos amerikai háztartás adóssága körülbelül 9 ezer dollárra (1,8 millió forintra) rúg.
Magyarországon egyelőre nem ilyen komoly a helyzet: a magánszemélyek még félnek a hitelektől, ezért nem szoktak rá oly mértékben a hitelkártyákra, mint ahogy a tengerentúlon vagy a hasonló pénzügyi kultúrát gyakorló Nagy-Britanniában. És bár a piaci szereplők az idei évtől impozáns bővülést várnak a hazai hitelkártya-szegmensben, a túlzott eladósodottságtól egyelőre nem tartanak.
Bekeményítettek a bankok
Ez év elejétől összébb kell húzniuk a nadrágszíjat az amerikai lakosoknak. A bankfelügyeleti szervek és bankkártya-társaságok, okulva az elmúlt évek megdöbbentő adataiból, lépésre kényszerültek, és két-háromszorosára emelték fel azt a szükséges minimumösszeget, amelyet a felhasznált hitelkeret után kell az ügyfeleknek visszafizetniük.
Mind több elemzés foglalkozik ugyanis a mérhetetlen összegűre duzzadó amerikai eladósodottsággal. Az amerikai Fed adatai alapján a lakosság eladósodottságának mértéke szinte megduplázódott 1998 óta (1,3-ról 2,16 ezer billió dollárra, azaz a magyar GDP teljes összegének csaknem húszezerszeresére nőtt a volumene), sőt, a Bloomberg által idézett jegybanki elemzés arra is rávilágít – s ez talán még nagyobb veszélyt rejt magában -, hogy a kifizetésre váró adósság éves szinten már 4,5 százalékkal meghaladja a bevételt.
Gazdasági szakemberek szerint az elmúlt húsz év az amerikaiak kétharmadának egyáltalán nem kedvezett. Az észak-karolinai Center for Responsible Lending tanulmánya szerint tízből hét amerikai „biztonsági hálóként” használja a műanyag lapocskát, azaz autójavításnál, orvosi ellátásnál, valamint napi kiadásoknál veszi igénybe. A washingtoni American Bankers Association érdekes fejleményre mutat rá: miközben a hitelkártyával történő visszaélések száma visszaesett az elmúlt esztendőben, a határidőből kifutott hiteltörlesztések aránya jócskán megnőtt az autó-, hajó-, lakásvásárlások, illetve személyi kölcsönök esetében.
Eltérő szokások
A magyarországi hitelkártya-használati szokások jelentősen eltérnek a tengerentúlitól, vagy akár más nyugat-európai országokétól. Míg az angolszász országokban előszeretettel használja a hitelkártyát a lakosság, addig például Németországban ezen plasztiklapok a bankok aktivitása ellenére sem tudnak meghatározó szerephez jutni. A német ügyfelek többsége továbbra is személyi hitelt és folyószámlahitelt igényel.
Magyarországon viszonylag későn, mindössze néhány éve jelentek meg a hitelkártyák, s kezdtek teret nyerni. A hazai piac, bár dinamikusan fejlődik, még gyerekcipőben jár, jellemezték az Erste Banknál a helyzetet. A tendencia mindenesetre egyértelmű: a MasterCard egy tavalyi felmérésében is arra az eredményre jutott, hogy aki már hitelkártyával rendelkezik, az él is az általa nyújtott lehetőséggel.
Az egymillió hitelkártya országa?
Az elmúlt években Magyarországon rohamosan nőtt a hitelkártyák száma: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2005. június végén már több mint 883 ezer hitelkártya volt forgalomban, közel 25 százalékkal meghaladva az előző év hasonló időszakának adatát. (A hitelkártyák közül 684 ezer MasterCard, 181 ezer Visa típusú volt.) A teljes hazai bankkártya-piacot tekintve ez a térnyerés még mindig alacsonynak tekinthető, hiszen a 7,5 milliós összpiacból alig 12 százalékos szeletet hasítanak ki a hitelkártyák.
A második félév mindenesetre további bővülést hozott a hitelkártyák terén, s bár pontos összesítés még nincs erre az időszakra, könnyen elképzelhető, hogy az egymilliós határ is megdőlhet. A hitelkártyák számának növekedésében látja a legnagyobb potenciált a hazai kártyapiacon Radu Obreja, a Visa Europe alelnöke, aki az elmúlt hónapok új szereplői után további új termékek piacra dobását vetítette előre. Más, általunk megkérdezett banki szakemberek szerint húzóerőt jelentenek az úgynevezett co-branded kártyák, amelyek révén a kibocsátó bankok kisebb kockázatot vállalnak, míg az ügyfelek könnyített feltételekkel juthatnak a plasztiklapokhoz.
Csak vásárlásra
A hazai piacon működő bankok tehát azt tapasztalják, hogy a kártyatulajdonosok egyre gyakrabban és nagyobb összegekért hajlandóak hitelkártyával vásárolni. „A hitelkártyákat általában havonta többször is vásárlásra használják az ügyfelek, de még mindig gyakori a készpénzfelvétel – megközelítően 80 százalékos az aránya -, annak ellenére, hogy erre a kamatmentesség nem érvényes” – közölték érdeklődésünkre a Budapest Banknál. Valamelyest azért csökkenő trendet mutat a készpénzfelvétel, ami hitelkártyáknál az egyéb kártyák esetében megszokottnál is drágább mulatság – hívták fel a figyelmet a szakértők.
Az egyre bőségesebbé váló hazai hitelkártya-kínálatból a banki tapasztalatok szerint nem csak a kondíciók alapján választanak az ügyfelek. A K&H Bankbál például azt emelték ki, hogy az azonnal érzékelhető kedvezményekkel (például első éves díjmentességgel), avagy a folyamatos, de biztos kedvezménnyel (például a co-branded termékeknél vásárlási kedvezménnyel, pontgyűjtéssel) jobban fel lehet kelteni az érdeklődést, mint a kamatkondíciókkal. Elsősorban a dombornyomott hitelkártyákat kedvelik az ügyfelek, erősítették meg több banknál is, mivel ez magasabb értéket képvisel a szemükben, valamint további csáberőt jelentenek a kártyához kapcsolt biztosítási szolgáltatások is.
Félünk a hitelektől
Az amerikai ellenpélda jól szemlélteti, hogy a hitelkártyával nem éri meg több alkalommal is túllépni a kamatmentes periódust, hiszen a több hónapon keresztül kiürített keret meglehetősen sokba kerül a kártyatulajdonosnak. Érdemes arra törekedni, hogy a pénzköltést követő következő jövedelemből feltöltődjön a keret, több hónapos törlesztésre nem kifizetődő használni a hitelkártyát.
Szerencsére az efféle „amerikai” jelenség egyelőre nem ütötte fel a fejét Magyarországon, ami talán annak is köszönhető, hogy a hazai kártyakultúra nem annyira elterjedt. A K&H Bank szakemberének véleménye szerint a lakosság – csakúgy, mint a hitelektől általában – bizonyos mértékig a hitelkártyától is tart. Az Erste Banknál sem látnak nagyobb kockázatot az ügyfél-felhígulás terén a hitelkártyáknál, mint bármely más fogyasztási hitelnél. A hitelintézet tapasztalatai szerint ugyanis az ügyfelei közül ugyanannyian fizetnek a kamatmentes perióduson belül, mint ahányan kifutnak ebből. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján a kártyatulajdonosok a hitelkeretük 30 százalékát használják fel – tették hozzá a banknál.
A Visa Europe alelnöke sem tart attól, hogy „elfajulnának” a lakosság költekezései. Mint Radu Obreja elmondta, a bankoknak is megvan a saját hitelminősítési rendszerük, amelynek révén megfelelően értékelni tudják a potenciális kockázatot minden egyes ügyfél esetében.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
