Nemzetközi helyzet
2005-ben a világgazdaság gyors növekedése folytatódott, bár a megelőző év kiemelkedő üteménél valamelyest szerényebb mértékben. A viszonylag kedvező konjunktúra 2006-ban is folytatódhat. A globális növekedés két pilléren – az amerikai és a kínai dinamizmuson – nyugszik. Továbbra is élénk a növekedés Oroszországban, Dél-és Délkelet-Ázsiában, valamint Latin-Amerikában is.
Az eurózónában egyre több jel utal a gazdasági aktivitás élénkülésére így 2006-ban a GDP bővülése elérheti a 2 százalékot. Az infláció a fejlett országokban mérsékelt maradt, jóllehet az olajárak rekordmagasságba emelkedtek. Az energiaellátás és az energiaár továbbra is a súlyos bizonytalanság forrása marad.
Az új EU-tagországok növekedése tovább gyorsult 2005 harmadik negyedévében, és a régió átlagában 4,7 százalékot ért el. A beruházás és az export mindenütt dinamikusan nő, de ez a visegrádi országokban mérsékelt, a balti országokban viszont kiugró fogyasztásnövekedéssel párosul.
Az államháztartási mérlegek javulók, és az euró gyors bevezetésére készülő országoknak inkább a feléledő infláció jelent problémát. Észtország és Litvánia 2007-re, illetve Lettország 2008-ra tervezett GMU-csatlakozásában így egyéves csúszás várható, miközben Szlovéniában tarthatónak látszik az euró jövőre tervezett bevezetése.
A korábbi 4 százalékos 2006. évi növekedési prognózist 4,3 százalékra emelte a Kopint-Datorg Konjunktúra Piackutató és Számítástechnikai Zrt. Az előrejelzések szerint idén 7,2 százalékkal bővülnek a beruházások az idén (a korábbi prognózis 7 százalékot jelzett), az ipari termelés 7,6 (7,0) százalékkal nő, míg az éves fogyasztói árindex a korábbi 2,1 százalék helyett 1,9 százalékkal emelkedik.
Az intézet előrejelzése alapján 2006-ban a külkereskedelem hiánya 3,7 milliárd euró lesz (ami megegyezik a korábban jelzettel), a folyó fizetési mérleg deficitje pedig 6,8 milliárd euró, a GDP 7,3 százaléka (ez sem változott október óta).
A magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel korrigált eredményszemléletű (ESA’95) államháztartási deficitet a GDP arányában 6,5 százalékra teszi a Kopint a korábbi prognózis 6,7 százalékos adata után.
Jó évet zártunk
Tavaly stabilizálódott a magyar gazdaság növekedése, s a bővülést – 2004-hez hasonlóan – az export és a beruházások erőteljes emelkedése, tehát egy egészséges szerkezet jellemezte – írja a Kopint-Datorg Zrt. most nyilvánosságra hozott Konjunktúrajelentése. A magánfogyasztás a GDP növekedési ütemétől elmaradó, de tisztes növekedést tudott felmutatni 2005-ben.
A külkereskedelem rendkívül jól teljesített: az export gyors ütemben növekedett, nem csak a növekedési problémákkal küzdő uniós, hagyományos exportpiacokra, hanem jórészt az újonnan csatlakozó, illetve harmadik országok piacaira. A beruházások az év első harmadában 8,5 százalékkal bővültek, s feltehetően ehhez hasonló mértékű növekedés jellemezte az utolsó negyedévet is. Jó évet zárt az ipar, különösen jót az építőipar, s az agrárgazdaság termelési mutatói is viszonylag kedvezőek maradtak.
A makrogazdaság kiegyensúlyozott feltételeit részben az biztosította, hogy a bérek 2005-ben mérsékelten emelkedtek: a tényleges jövedelmi folyamatokat tükröző ún. „rendszeres juttatások” visszafogott, mindössze 3 százalék körüli reálbér-növekedést mutatnak, ami ideális béremelkedési ütemnek tekinthető a 4,2 százalék körüli GDP-növekedés mellett.
Növekvő megtakarítások
A visszafogott béremelkedést azért is kísérhette a magánfogyasztás mérsékelt növekedése, mert a háztartások megtakarításai ismét növekedésnek indultak. Noha a lakosság megtakarítási hajlandósága még mindig messze elmarad a hozzánk hasonló adottságú országok adatától, a magán-megtakarítások kimozdultak a 2003. évi mélypontról.
Alacsony infláció
2005-ben az áremelkedés üteme több évtizede nem tapasztalt alacsony szintre süllyedt. Az infláció alacsony üteme kiegyensúlyozott, keresleti-kínálati viszonyokat tükröz, s azt, hogy a termelők és kereskedők áremelkedési várakozásai ma már rendkívül csekély inflációs nyomást gyakorolnak. 2006-ban az áfacsökkentés tovább nyomja lefelé az áremelkedés enélkül is csökkenő mértékét.
Áht
Az államháztartás magas hiánya ugyanakkor súlyos teherként nehezedik a magyar gazdaságra. A rossz fiskális helyzet nem választható el a reálgazdaság állapotától. Ugyanis a magas kamatok, az ország adósságának leminősítése és a további leminősítésektől való megalapozott félelem, valamint az Európai Unió folyamatos figyelmeztetései rossz színben tüntetik fel a magyar gazdaságot, ami alól a reálgazdaság szereplői sem vonhatják ki magukat. Ezen a helyzeten a Budapest Airport privatizációjából származó bevételek sem segítettek, mivel csak átmenetileg és részlegesen orvosolták a problémát 2005-ben.
A 2006. évi államháztartási kilátásokról valamikor a második félév elején tud képet adni a kutatóintézet. Ugyanis a pénzügyi tárca előrejelzése szerint a 2006-ra tervezett hiány majdnem fele az év első harmadában keletkezik, tehát nyárig az igen magas havi hiányszámok is a „tervezettnek megfelelőek” lesznek. Másrészt, a választás után felálló új kormánynak szeptember elsejéig kell az új Konvergencia Programban konkrét lépéseket felvázolnia az államháztartási hiány csökkentésének módjáról, ennek a részletei azonban ma még nem ismertek. A nyári hónapok államháztartási lépései tehát döntőek lesznek a gazdaság hosszú távú kilátásai szempontjából.
