Bizonyos alapoknál kiugróan, de összességében is jól alakultak a unit linked eszközalapokon kimutatott hozamok – már amennyire ezt a biztosítók honlapján közzétett év elejei és év végi eszközérték-adatokból ki lehet venni. A unit linked-üzletben érdekelt 13 magyarországi biztosítóintézet honlapjáról végzett gyűjtésünk szerint ugyanis 2005-ben a biztosítók által kezelt több mint 130 unit linked-eszközalap egyikének sem kellett beszámolnia negatív befektetési hozamról, s egy-két kivétellel még a leggyengébben teljesítőknek is sikerült az inflációt felülmúló hozamot produkálniuk.
Persze a unit linked-hozamokat akár egymással, akár más befektetési termékek hozamával összehasonlítani csak igen erős fenntartásokkal lehet: nincs ugyanis egységes metodikája a kimutatásoknak, ezért egyes biztosítók különböző módon számolt (bruttó vagy nettó) árfolyamokat közölnek, az egyes biztosítási termékek eltérő költségszerkezete (s egy, az egységes betéti hozammutatóhoz hasonló mutató hiánya) pedig szinte garantálja, hogy az ügyfelek ugyanakkora hozamból más és más mértékben részesednek egyik vagy másik biztosítónál.
Élen a részvényalapok
A begyűjthető információk szerint mindenesetre a tavalyi évben ismét azok az ügyfelek hoztak jó döntést, akik úgy rendelkeztek, hogy pénzüket részvénybe fektető eszközalapban fialtassák a biztosítók. A részvényekbe fektető eszközalapok ugyanis 2004-hez hasonlóan tavaly is kiemelkedően teljesítettek. Ez az egész évben kiváló részvénypiaci klímának volt köszönhető, miáltal a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX is 41 százalékkal gyarapodott – még ha ez valamelyest el is maradt a 2004-es 57 százalékos emelkedéstől. A BUX által megtestesített piaci átlagot ugyan a kifejezetten belföldi részvényekre fókuszáló eszközalapok közül nem mindnek sikerült elérnie, ám jellemzően még a gyengébbek is 30 százalék fölötti hozamot teljesítettek.
A jobbak pedig – mint az OTP Garancia VIP-részvény és részvény, az Aegon Magyar Részvény, valamint az Allianz „Profit” nevű, illetve a Generali részvényalapja – ennél is magasabb, 41-45 százalék közötti hozamszinteket teljesítettek. Mégsem ezek, hanem egy nemzetközi részvényalap nyújtotta 2005-ben a legjobb teljesítményt: mégpedig az ING egyik 2004-ben indított eurós eszközalapja, a „Fejlődő európai régió részvény” eszközalap, amely nem kevesebb mint 66 százalékos gyarapodást produkált a tavalyi évben.
Kisebb kockázat – alacsonyabb hozam?
Azért nem minden eurós és nem minden nemzetközi részvényalap volt ilyen sikeres: a nemzetközi részvényalapok többsége például 20 százalék, vagy az alatti hozamot biztosított az ügyfeleknek 2005-ben. Ugyanakkor tavaly sem csak részvényalapokkal lehetett sikert elérni: szépen hoztak például a különböző vegyes portfóliójú alapok is, amelyeknél azonban lényegesen nagyobb szórást lehetett tapasztalni a hozamok tekintetében. A legjobbak (mint a Signal Biztosító ügyfelei által választható, ám külön is hozzáférhető Raiffeisen Alapok Alapja, vagy a Generali vegyes eszközalapja) 27-30 százalékos hozamot is elértek, de a középmezőny is 15-20 százalék között teljesített.
A kifejezetten kevésbé kockázatosnak tekintett konstrukciók közül tavaly a kötvény-eszközalapok teljesítettek a legjobban, hiszen az egész évet jellemző általános forintkamat-csökkenés következtében a hosszú futamidejű, fix kamatozású értékpapírok árfolyama szépen emelkedett. A műfaj legjobbjai – mint az OTP-Garancia „Tőkefedezeti” eszközalapjai – akár 25 százalékos hozamot is elértek, de a jobban teljesítő középmezőny tagjai is 9-10 százalék közötti hozamokat mutattak ki. A nemzetközi kötvényalapok között volt ennél jobb (10 százalékot hozó), de volt lényegesen rosszabb teljesítményt nyújtó is, bár az alapok többsége itt még igencsak pályája elején van. A mérsékelten kockázatosnak tekintett ingatlan-eszközalapok tavaly szintén megszaporodtak, hozamaik pedig 7-10 százalék között mozogtak.
A garancia se volt rossz
A kötvényalapoknál valamelyest szerényebben teljesítettek tavaly a rövid futamidejű állampapírokba fektető, úgynevezett pénzpiaci alapok, melyek általában a legalacsonyabb kockázatú befektetésnek számítanak. Közülük a jobbak 7-8 százalék közötti, a kevésbé eredményesek 6-7 százalék közötti mértékben gyarapították az ügyfelek pénzét a biztosítók kimutatásai szerint.
Nem jártak rosszul azok sem, akik valamely garantált hozamú terméket választották – vagyis olyan eszközalapot, amelyek legalacsonyabb hozamát a biztosító garantálja, egyébként pedig valamelyik – jellemzően részvénypiaci – mutató alakulásához kötik. A garantált eszközalapok jellegzetessége, hogy még a gyengébbek hozama is eléri legalább a pénzpiaci hozamot – vagyis a bankbetétek kamatait -, szerencsés esetben viszont akár ennél lényegesen többet is – mint például a Generali „Garantált” alapja, amely tavaly 10 százalékkal gyarapította az összegyűjtött ügyfélpénzeket.
Híztak a biztosítók is
A unit-linked biztosítás nem csak az ügyfeleknek, de a biztosítóknak sem volt rossz üzlet 2005-ben. Egyelőre ugyan csak az első kilenc havi adatok ismertek, ám ez alapján bátran kijelenthető, hogy a tavalyi év kiemelkedően jól sikerült a befektetési (unit linked) életbiztosítások piacán érdekelt biztosítóknak. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 2005. szeptemberére a folyamatos díjfizetésű unit-linked életbiztosítások száma 505 ezerre rúgott (ez 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban), nem szólva az egyszeri díjas konstrukciókról, melyek pontos száma nem ismert, de minden bizonnyal meghaladja a 200 ezret. Ennél is nagyobb, 58 százalékos bővülést regisztráltak a befektetési életbiztosítások díjbevételében, ami az első kilenc hónapban 95,3 milliárd forintra rúgott, s így aligha bátor az a becslés, hogy a piac éves szinten a másfélszeresére nőtt.
A unit linked biztosítások tehát továbbra is terjednek, a bevételek és a felhalmozott megtakarítások összege 2005-ben is kétszámjegyű mértékben emelkedett. Jó példa erre, hogy az első kilenc hónapban – egyelőre erre nézve vannak adatok – a befektetési életbiztosításokra 95,3 milliárd forintnyi díjat fizettek az ügyfelek, 58 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Tavaly szeptember végén már 505 ezer unit-linked biztosításra fizettek folyamatosan díjat az ügyfelek (ezen kívül még csaknem 200 ezerre tehető az egyszeri díjas szerződések száma), ami 11 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Összességében az unit linked-biztosításban felhalmozott díjtartalékok, vagyis megtakarítások összege mára minden bizonnyal elérte a 300 milliárd forintot, miközben 2004 szeptemberében még csak 213 milliárd forintot tett ki.
A piac bővülése – s persze az alapokat kezelők sikeres ténykedése – következtében a biztosítók unit-linked eszközalapjai a legutóbbi, tavaly júniusi PSZÁF-közlés szerint már 292,6 milliárd forintnyi megtakarítást gyűjtöttek össze, ami 44 százalékkal nagyobb összeg, mint egy évvel korábbi, a 2002. közepi összegnek pedig a 2,3-szorosára rúgott. Bár pontos adat nem áll rendelkezésre, de becsülhető, hogy az eszközalapok összesített tőkéje tavaly év végére 340-350 milliárd forint körül alakulhatott. Honfitársaink kockázatvállaló hajlama ugyan valamelyest nőtt tavaly, ám az ügyfélpénzek több mint a felét félévkor még mindig hazai államkötvényben tartották a biztosítók vagyonkezelői, a hazai, tőzsdén jegyzett részvények pedig a teljes portfólió ötödét tették ki.
