A Népszabadság információi szerint már azonosították a csalás „ötletgazdáját”, de egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni nevét, és azt sem, hogy hány ügyvéd és banki dolgozó esetleges érintettségét vizsgálja még az ügy kapcsán a BRFK. Rendőrségi források elismerték, hogy néhány esetben különösen gyanús körülmények között, és meglepően rövid idő alatt zajlott le a hitelkérelmek elbírálása, és a kért összegek kifizetése.
A csalássorozat ügyében tíz hónapja rendelt el nyomozást a rendőrség, miután cégek sora nem kezdte meg időben a felvett hitelek törlesztését és a fizetési felszólítások „a címzett ismeretlen” jelzéssel mentek vissza a feladóhoz. A „szervezők” hirdetéseikben veszteséges cégeket kerestek megvételre. Ezek tulajdonosai örömmel adtak túl bukásra ítélt vállalkozásaikon. Az új cégvezetők – akiknek többsége pár tízezer forinttal lefizetett hajléktalan volt, akik minden papírt aláírtak, amit csak eléjük tettek – napokon belül benyújtották a Széchenyi-hitelre kérelmüket. Arról, hogy az „általuk vezetett” társaság megfeleljen a hitelfeltételeknek, a szervezők hamis iratokkal – például hamis „nullás APEH igazolások” készítésével – gondoskodtak.
A rendőrség tíz hónapja nyomoz az ügyben, de még ma sem lehet tudni, mekkora hálózatot működtettek a „szervezők”, és pontosan hány vállalkozást vásároltak fel 2004 óta. Nem zárható ki, hogy a már előzetes letartóztatásban lévő három szervezőn kívül többen is közreműködtek a hajléktalan ügyvezető igazgatók kiválasztásában és megbízásában, illetve a hitelkérelmek benyújtásában.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
