tartanak a cégvezetők. Úgy vélik, megvan a veszélye annak, hogy a költségvetés már amúgy is tetemes hiányát növelő adakozással igyekeznek szavazókat nyerni a pártok. Lapunk e heti összeállításából kiderül: a nagyobb vállalatok irányítói aggódnak az államadósság növekedése miatt, és azért, hogy ha nem közeledik az ország az euró bevezetésének alapfeltételéül szabott mutatók felé, megnő a devizaspekuláció veszélye.
Az üzleti szféra az államgazdaság működésének teljes átszabását sürgeti – mégpedig egyre hangosabban. A gazdasági szakemberek halaszthatatlannak tartják az adó- és társadalombiztosítási rendszerek, a közigazgatás reformját, az állam és a magánszektor viszonyának újragondolását. A választások után azonnali cselekvést sürgetnek.
Ám a jelenlegi választási gyakorlat – tavasszal parlamenti, ősszel önkormányzati választás ugyanabban az évben – lényegében megbénítja az adott esztendőt (így az ideit), lehetetlenné teszi a hosszú távú reformok elindítását. Sőt, ha elindul a nyakló nélküli költekezés, miként 2001-2002-ben, az hosszú időre felboríthatja az államháztartás egyensúlyát. Emlékezzünk csak arra, mi történt négy évvel ezelőtt! A Fidesz-kormány 2001-től választási osztogatásba kezdett, fellazította a költségvetést, majd a parlamenti voksolás után hatalomra került Medgyessy-kabinet erre még rá is tett egy lapáttal. A politikai háborúskodás közepette és a „jóléti rendszerváltás” jelszavától vezérelve közgazdaságilag értelmezhetetlen intézkedések sorozatát hozta meg, például az inflációhoz képest aránytalanul nagy mértékű béremeléseket hajtott végre a közszférában.
Mindezt elkerülendő, megfontolandó lenne a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) minapi indítványa, amely szerint el kellene halasztani egy évvel a helyi választásokat. Ezzel az önkormányzati kampányt is el lehetne „tolni” egy évvel, és 2006-ban még maradna idő a cselekvésre. Most vagy a következő ciklus után, de mindenképpen érdemes lenne elválasztani egymástól a parlamenti és az önkormányzati választások időpontját.
