Az EU rangsorolásából kiderül, hogy az innovációban Svédország, Finnország, Németország és Dánia járnak elöl az uniós tagok közül, és hasonlóan kiemelkedő a szervezeten kívüli Svájc fejlődése is. Mögöttük nyolc EU-ország és Izland tartozik az „átlagos teljesítményű” kategóriába, majd az új tagállamok nagy részét – köztük Magyarországot –, valamint Portugáliát és Görögországot magában foglaló, „felzárkózóban lévő” országcsoport következik, és a sort a „teret vesztő” négy állam, Észtország, Spanyolország, Lengyelország és Szlovákia zárja, együtt a még nem EU-tag Bulgáriával, Romániával és Törökországgal. Magyarország a 25 tagállam között a 15. helyet foglalja el újítási-találmányi teljesítményben.
A most ismertetett uniós innovációs eredménytábla azt is jelzi hogy „ha a jelenlegi irányvonalak nem változnak, nem fog csökkenni a különbség az EU és az Egyesült Államok között” ezen a területen. A helyzeten azért is változtatni kell, mert az újítások-találmányok területe az egyik legfontosabb pillére az EU ambiciózus versenyképességi, munkahely-teremtési és gazdasági növekedési terveinek, jelentette ki a témáért felelős biztos, Günter Verheugen.
Az EU összesen öt szempontból – az innovációt ösztönző tényezők, az ismeretépítés, a vállalkozó kedv, az alkalmazás és a szellemi tulajdon szemszögéből – vizsgálta tagországainak teljesítményét. Magyarország legjobban – az uniós átlag közelében – az ismeretfejlesztés kategóriájában áll, a leggyengébb teljesítményt pedig Brüsszel szerint az innováció ösztönzésében, illetve a szellemi tulajdon területén nyújtja. Magyarország a bizottság szerint sikeresebb az újítások alkalmazásában, mint megalkotásában – ez részben betudható annak, hogy „sok új technológiát külföldi cégek visznek az országba”. Az innovációs kiadások a statisztika szerint csak az uniós átlag 20 százalékára rúgnak, és jóval kisebb a magasan képzett szakemberek aránya is a 39 százalékos átlagnál.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
