A pénzügyi tárca közlése ellenére a múlt csütörtökön közölt számok alapján szinte bizonyos, hogy a kormányzati ígéret ellenére a Budapest Airport Rt. privatizációjából származó év végi bevétel jelentős része folyó kiadásokra ment – állítja saját számításaira alapozva a Napi Gazdaság.
Nem reagáltak
A pénzügyi tárcát megkereső napilap szerint sem pénteken, sem hétfőn nem reagáltak érdemben a kérdésükre. Kőszegi Márk, a tárca szóvivője pénteken – a csütörtökön elmondottaknak megfelelően azt állította, hogy a prognózishoz képest hat jelentősebb rendkívüli kiadási tétel volt decemberben. Ezen belül az EU-önrészek kiegészítésére 30, a gyógyszerkassza lyukának betömésére szintén 30, míg a nyugdíjemelésekre 20 milliárd forintot ítélt meg a kormány. Emellett az államháztartásban év közben zárolt összegből feloldottak mintegy 40 milliárd forintot, és a lakástámogatásoknál is közel 40 milliárd forintos többletkiadással számoltak – írja a Napi Gazdaság.
Hol a pénz?
Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az előrejelzésekben szereplő 1023 milliárd forintos pénzforgalmi hiányhoz képest közel 40 milliárd forinttal kevesebb lett az előzetes adatatok alapján közölt hiányszám, akkor összesen 200 milliárd forintot kellene keresnünk a büdzsé bevételi oldalán. Ehhez képest az adó- és járulékbevételek a módosított előirányzatnál csak mintegy 40 milliárd forinttal teljesültek többre, és a Mol Rt. rendkívüli befizetése is csak 80 milliárd forint volt. Eddig tehát az Airport-bevétel és az autópálya-finanszírozás nélkül is 80 milliárd forintos a lyuk az elszámolásban.
A lap szerint a magyarázatot az jelentheti, hogy a pénzügyi tárca az államkincstárba befolyó bevétel jelentős részét saját korábbi ígéretével szemben folyó kiadások finanszírozására fordította. Ugyanis a 404 milliárd forintos részvények nélküli BA-bevételből csak valamivel több mint 200 milliárd forintot költöttek az államadósság csökkentésére. Ugyanakkor a másik, szóban csütrötökön megemlített kiadási tétel – az autópálya-kötvények kamatokkal együtt 200 milliárd forint értékű átvállalása – nem jelent tényleges kifizetést, miközben a készpénz már rajta volt a kincstári egységes számlán. Vagyis a cash-flow-egyenleg és a pénzforgalmi egyenleg között így legalább 200 milliárd forintos különbség keletkezik. Tehát ha figyelembe vesszük, hogy a lakástámogatásoknál az utófinanszírozás miatt csak áprilisra teljesül a közel 40 milliárdos kifizetés, a pénzügyi kormányzat tényleges mozgástere mintegy 160 milliárd forinttal nagyobb a papíron elszámoltnál.
Bizottság
A BA Rt. körüli könyvelési technikák az ellenzéki Varga Mihály érdeklődését is felkeltették. A költségvetési bizottság elnöke szerdára a grémium összehívását kezdeményezte. A Fidesz gazdasági kabinetjének hétfői közleménye szerint az ülésre meghívást kapott a pénzügyminiszter, az ÁPV Rt. elnöke és vezérigazgatója, valamint a Budapest Airport korábbi vezetője. Varga Mihály az eladással kapcsolatos „sok homályos részlet mielőbbi tisztázása érdekében” hívta össze a testület ülését január 11-ére.
