A Zalakerámia ZRt. augusztusban kérelmezte a felügyelettől, hogy mentesítse a tájékoztatási kötelezettség alól, mivel a cég részvényeivel 2005. augusztus 3-án kereskedtek utoljára a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) és a KELER megsemmisítette azon kisrészvényesek részvényeit, akik nem éltek a nyilvános vételi ajánlattal. Így a társaság részvényeinek 100 százaléka egyetlen társaság, a Lasselsberger Ceramics Kft. tulajdona.
A felügyelet 2005. szeptember 13-i határozatában függesztette fel a Zalakerámia adatainak közzétételével kapcsolatos mentességi eljárást, múlt heti határozatával pedig ezt a felfüggesztést szüntette meg.
A Zalakerámia Zrt. kiszorítási eljárását több kisrészvényes, illetve a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) is sérelmezi, az üggyel kapcsolatban több per van folyamatban. A 270 ezer darab kiszorított részvény tulajdonosa ugyanis részvényenként 3982 forintot tart jogos vételárnak, ennyi jut egy részvényre a Zalakerámia-csoport saját tőkéjéből egy részvényre. A Zalakerámia Zrt. 90 százaléknál több részvényt birtokló, s ezzel kiszorító pozícióba került tulajdonosa, az osztrák tulajdonú Lasselsberger Ceramics Kft. azonban a nyilvános ajánlattételt megelőző időszak legmagasabb tőzsdei kereskedési árfolyamát, részvényenként 2350 forintot ajánlott a papírokért. Mivel a kisrészvényesek a meghosszabbított ajánlattételi időszak alatt sem adták le papírjaikat, azokat a KELER megsemmisítette, a Zalakerámia a részvényeket újra kibocsátotta, majd 1000 forintos árfolyamon eladta a főtulajdonos Lasselsberger Ceramics Kft-nek. A kiszorított részvények tulajdonosai így 1000 forintot kaphatnak megsemmisített részvényeikért.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
