Van, aki bohóctréfához hasonlítja a folyamatot, ám kétségkívül a költségvetési törvény megvitatása és elfogadása a törvényhozási csatározások legszínesebb és legizgalmasabb fejezetei közé tartozik. A szeptember végén beterjesztett törvényjavaslathoz számtalan ellenzéki és kormánypárti módosító javaslat érkezik, beindulnak a lobbik és az ellenlobbik, a média és a közélet hangossá válik az állami emlőkből táplálkozó előirányzatok és szervezetek panaszaitól és követeléseitől. A büdzsé elfogadásának záróköve a végszavazás, amire ebben az évben december 19-én került sor. Elvben ez a nap – amelyre általában számos más törvény jóváhagyása is esik az év végi hajrában – unalmas gombnyomogatással telik, a kormánypártok képviselői az igen, az ellenzék a nem gombot koptatja óraszám. A törvényhozási procedúra kiötlői azonban előrelátóan gondoskodtak arról, hogy az ilyen egyhangú napok se teljenek el izgalmak nélkül az Országgyűlésben.
MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNYOK. Erre találták ki a végszavazás előtti módosító indítvány lehetőségét. Valójában ez az eszköz azt a célt szolgálja, hogy a törvények paragrafustömegében esetleg bennmaradt, egymással vagy más jogszabályokkal inkoherens rendelkezéseket még időben ki lehessen rostálni a normaszövegből. A költségvetési törvény esetében – az országgyűlési bizottságok mellett – a kormány képviseletében a pénzügyminiszter nyújthat be ilyen koherencia-zavart rendező javaslatot.
Veres János. Korrigált csomag.
Ezzel a lehetőséggel a miniszteri bársonyszékben ülők általában élni is szoktak, mégpedig azért, hogy a kormánypárti frakciók és/vagy a nyilvánosság számára kellemetlen változtatásokat még az utolsó pillanatban becsempésszék a törvénybe. Ezúttal azonban úgy tűnt, a módosító indítványok inkább a korábbi kormányjavaslatok által előidézett koherencia-zavart voltak hivatottak kiküszöbölni. A jövő évi büdzséről szóló törvényben ugyanis a kormány számos, az adózással kapcsolatos paragrafust is módosítani kívánt. Ez annak ellenére történt így, hogy az adótörvények közül jó néhányat nemrég, az őszi-téli ülésszakban módosított az Országgyűlés. Napilapok információi szerint ugyanis a köztársasági elnök hivatala informális csatornákon keresztül jelezte: alkotmányossági aggályokat ébreszt az adótörvényeknek a költségvetési törvényben való módosítása. A szervezet leginkább az ellen tiltakozott, hogy egy korrekció január elejétől kötelezővé tette volna a vállalkozások számára az elektronikus úton történő adóbevallást. Ezzel nem teljesült volna az az alkotmányossági kritérium, amely szerint az adózással kapcsolatos regulákat a hatályba lépés előtt 45 nappal kell kihirdetni, lévén a december 19-én elfogadott költségvetés a jövő év január elsején lép hatályba.
Ennek is köszönhető, hogy Veres János pénzügyminiszter a zárószavazás előtt, az utolsó pillanatban beterjesztett módosító javaslatában jó néhány adójogszabály-változtatással kapcsolatos passzus elhagyását javasolta. A hivatkozási alap legtöbbször az volt, hogy az adott paragrafus már szerepel a különböző adótörvények módosításában. Ez esetben viszont kevéssé érthető, hogy ezzel korábban, a benyújtás pillanatában miért nem volt tisztában az előterjesztő tárca. Hasonlóképpen érthetetlen a koherencia-zavarokat kiküszöbölni hivatott módosító javaslatban gyakran előforduló azon indoklás, amely szerint „az elhagyni javasolt szövegrész nem a 2006. évi költségvetés megalapozását szolgálja”.
Az eredetileg benyújtott költségvetési törvényjavaslathoz képest az országgyűlési vita során elfogadott módosítások mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalt 200 milliárd forint körüli összeggel növelték. Az egyenleg így változatlan maradt, ám – hasonlóan a korábbi években tapasztaltakhoz – jövőre is valószínűsíthető, hogy a büdzsé bevételi oldalában elmaradás, a kiadási oldalon pedig túllépés következik be. Így magasabb lehet az 1530 milliárd forintra tervezett hiány is.
Az elfogadott módosító javaslatok jobbára a települési önkormányzatoknak és a szociális ellátó rendszereknek nyújtanak többletforrásokat. Így például a babakötvénynek elkeresztelt támogatási rendszerre 3,8 milliárd forintot csoportosítottak át a szociális tárca költségvetéséből. Az előirányzat azonban felülről nyitott, vagyis ha több gyermek születik, az összeg túlléphető.
Ritka kivétel, hogy a parlament kormánypárti frakciója a kormánnyal szemben szavazzon, azonban az önkormányzati béremelésekkel kapcsolatos indítványnak a közelmúltban éppen ez lett a sorsa. Az MSZP frakció ugyanis nem támogatta azt az előterjesztést, amely lehetővé tette volna, hogy az önkormányzatok a tartalékolásra elkülönített összegek egy részének felszabadításából fizessék ki alkalmazottaik béremelését. Így fennállt a veszélye annak, hogy az önkormányzatok kénytelenek lesznek költségcsökkentéssel kigazdálkodni ezt a tételt. Nem tudni, hogy végül az önkormányzati lobbi vagy a választások közeledte – esetleg mindkettő – késztette engedékenységre a törvényhozást, de a végszavazás napján benyújtott paragrafus-vegyesfelvágottban a pénzügyminiszter javaslatára végül elfogadták, hogy a tartalék egy része a béremeléseket finanszírozhassa.
A módosítások között szerepel a 3 százalékos közalkalmazotti illetménynövekedés fedezetének megteremtése is: korábban – még a bérmegállapodás megkötése előtt – az e célra szolgáló összegek a fejezeti tartalékokban szerepeltek. A szociális ellátó rendszer javára történt átcsoportosítások közé tartozik például az a 9,5 milliárd forint is, amelyet az 500 fő alatti települések bölcsődéire, valamint az 1500 fő alattiak oktatási kiadásaira különítettek el.
EGYHÁZI OKTATÁS. Az egyházi oktatás utóbbi időben nagy port felvert finanszírozása ügyében a parlament a kormánnyal szemben foglalt állást. A honatyák megszavazták ugyanis azt a módosító javaslatot, amely lehetővé teszi az oktatási miniszternek, hogy megállapodjon az egyházi felsőoktatási intézményeket fenntartó egyházakkal arról, eltérjenek az előirányzatok minimum összegétől. Ezzel kicsiny, de adott esetben olajozottan működő rejtekajtó nyílhat meg a választások előtt a kormány számára, hogy az elmúlt hetekben az egyházi oktatással kapcsolatban fellángoló heves tiltakozás ne protest-szavazatokban csapódjon le a tavaszi voksolásnál.
