Kétszer annyi profit
A Budapesti Értéktőzsde nettó nyeresége 2005-ben várhatóan megközelíti a 2 milliárd forintot, ami csaknem duplája az előző évinek – közölte Horváth Zsolt vezérigazgató csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten. A BÉT árbevétele az idén meghaladja a 3,4 milliárd forintot, szemben a 2004. évi 2,1 milliárd forinttal. A bevétel 49 százaléka kereskedésből származott az idén. A tőzsde üzemi szintű nyeresége 1 milliárd forint fölött alakul 2005-ben. A tőzsde napi átlagforgalma 2005-ben 18,6 milliárd forint volt, ami minden idők legmagasabb forgalma – mondta a vezérigazgató. Hozzátette, hogy a forgalom szinten maradásával számolva a tőzsde 2006-ban 1,5 milliárd forintos nyereséget tervez.
Megtörtént a fúzió
A 2005-ös év a tőzsdék szervezetében is nagy változásokat hozott: az integrációs folyamat záróaktusaként a Budapesti Árutőzsde október 28-án bezárta kapuit, és november 2-ától – 57 év után először – már az egyesített érték- és árutőzsde parkettjén folytathatták a kereskedést a brókerek. Az integrációt követő tervek sikere azonban máig kérdéses, meghiúsulni látszik ugyanis az egyesített tőzsde részvényeinek tőzsdei bevezetése. A tőzsde a tőzsdén koncepció egy váratlan, decemberi törvénymódosításon bukhat el, amelynek következtében a BÉT Rt. nem vásárolhatja fel a Magyar Nemzeti Bank kezében lévő 50 százalékos Keler-pakettet. Márpedig a tőzsde értékét számottevően megdobná a pénzgyárként is emlegetett Kelerbeli részesedés, és tőzsdére menni is igazán ennek megszerzése után lenne érdemes a társaságnak. A tőzsde vezetői megdöbbentek a törvénymódosításon, és bár elemzik a lehetőségeket, Szalay-Berzeviczy Attila első nyilatkozatai alapján a tőzsde tőzsdére vitele gyakorlatilag elbukott.
Az újév sem volt azonban szűkös a részvénybefektetők számára, ugyanis december 20-áig már 40,8 százalékos hozamra tehettünk szert. A kisebb papírok tulajdonosai sem panaszkodhattak, a BUMIX éves növekedése ugyanis szintén elérte a 35 százalékot.
Ezzel minden bizonnyal az ideit is a kiemelkedően sikeres évek közé sorolhatjuk majd, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy kockázatmentes alternatívaként az állampapírokon elérhető maximális hozam csupán kilenc százalék között ingadozott.
Dőlt a pénz
Az idei év sikeréhez és magas hozamához a csillagok szerencsés állása szükségeltetett. Olyan környezetben köszöntött ránk 2005, amikor alacsonyak voltak az amerikai kamatok, magas volt az olajár és stagnáltak a fejlett piacok. Az amerikai kamatok a tavalyi év végén még 2,25 százalékon álltak, ami nagyon olcsó finanszírozást biztosított mindazon spekulatív befektetők számára, akik hitelfelvétellel operáltak.
Ezek a fedezeti alapok (hedge fundok) jelentették a tőke új hullámát a régió számára. A magas olajár miatt a fejlett piacokon eluralkodott általános félelem is segítette régiónk árfolyamemelkedését. A befektetők ugyanis attól tartottak, hogy a gazdaság túlságosan megsínyli a magas energiaárakat és ezért nem bíztak a fejlett piaci részvényekben. Ehelyett inkább a fejlődő piacok felé fordultak, hiszen ezek az országok – részben fejletlenségüknek köszönhetően – kisebb kitettséggel rendelkeznek az energiafelhasználás területén.
A harmadik tényező pedig a fejlett részvénypiacok viszonylag gyengébb szereplése volt. A Dow Jones ipari átlag az idén idáig mindössze 1,1 százalékos hozamot kínált, a londoni FTSE már sokkal jobban szerepelt a maga 14,9 százalékos száguldásával és a németek sem panaszkodhatnak a maguk 25,8 százalékos emelkedésével. Azonban az európai piacoknak főleg az év vége felé szaladt meg a szerencséjük, és még így is elmaradt attól, amit a kelet-közép-európai piacok kínáltak.
Hasítottak a gyógyszercégek
Mindezek mellett 2005-ben a vállalatok sem okoztak csalódást. A magyar blue chipek kivétel nélkül túlteljesítették az előzetes profitvárakozásokat. Különösen a gyógyszeripar volt elemében, hiszen mind a Richter, mind az Egis sikeresen lovagolta meg az orosz gyógyszertámogatási-rendszer nyújtotta lehetőségeket és mintegy 50 százalékkal tudták növelni a FÁK-országokba irányuló értékesítéseiket.
Az erősödő dollár is a cégek mellé állt, így nagyon boldogok lehetnek a befektetők. A Richter ára az idén közel megduplázódott és elérte a 40 ezres álomhatárt is, míg az Egis még ennél is jobban szerepelt, és 11 ezer forintról 23 ezer fölé száguldott.
Száguldott a Mol
A Mol részvényeseinek sem lehet egy szavuk sem, hiszen az idén minden bizonnyal 420 milliárd forint feletti nettó nyereséget könyvelhet majd el az olajvállalat. Ez természetesen elsősorban a jó iparági környezetnek köszönhető, hiszen a korábbi várakozásokhoz képest az olaj árszintje nemhogy csökkent 2005-ben, hanem hordónkénti ára egyenesen 70 dollárig emelkedett, majd onnan csúszott vissza a mostani 60 dollár alá.
A finomítói marzsok sem hagyták cserben a Molt, hiszen a gázolajon szép profitot lehetett realizálni. A jó teljesítményt az árfolyam is tükrözte: az olajpapír kurzusa 62 százalékkal száguldott feljebb az év során.
Némi csalódás az OTP-től
Az OTP részvényesei már nem voltak ennyire szerencsések. Amíg a Csányi-birodalom tovább terjeszkedett, addig az OTP-nek nem sikerült igazán nagy dobást végrehajtania az akvizíciók terén. Jóllehet a bank már jelen van Szlovákiában, Romániában, Horvátországban és Bulgáriában is, de a bolgár DSK óta csak kis és közepes akvizíciókat látunk, és az OTP lemaradt több jó lehetőségről is Szerbiában, Ukrajnában és Törökországban is – utóbbiban valószínűleg önszántából.
Márpedig az akvizíciókra nagy szükség van a növekedési dinamika fenntartása érdekében, hiszen a hazai piacon a nagy verseny és a csökkenő kamatkörnyezet miatt egyre nehezebb nagyot alkotni. Az árfolyam persze még így is emelkedett 27 százalékot, ami nem lenne rossz, ha nem az OTP-ről lenne szó, és nem olyan évben történt volna mindez, amikor a BUX ment 40 százalékot. De ne legyünk telhetetlenek, igaz?
A Magyar Telekom sem a nagy bull-papírok közé tartozott. A telefontársaság részvényei osztalékkal együtt is csak 15,5 százalékot hoztak a konyhára, ami az osztalékot felértékelő hozamcsökkenés mellett nem kiemelkedő teljesítmény.
A társaságot azért semmiképpen nem érdemes leírnunk, mert egy eső piacon még nagyon jó befektetésnek bizonyulhat.

A külföldi tőzsdeindexek alakulása 2005-ben
Bukni is lehetett
Természetesen az idei év sem volt fenékig tejfel, és a rosszul választó befektetők könnyen megütötték a bokájukat egy-egy balszerencsés vásárlással. Sajnos elmondhatjuk, hogy amekkora verseny volt az idei év legjobbjai között, legalább olyan gazdag a nagy vesztesek listája.
A lista legalsó helyét ezúttal is a Nabi foglalja el, amely történelmi árának 98 százalékát elveszítette mára, és 2005-ben a helyzet javulásában bízók vagyonát is 81,5 százalékkal apasztotta.
A Nabi mellett már-már eltörpül a Globus és a Humet értékeróziója. A konzervipari vállalat részvényei 46,6 százalékos esés után várják sorsuk jobbra fordulását, míg a Humet filléres papírjaiért már csak 18 forintot adnak, pedig tavaly év végén még 26 forinton kereskedtek vele, vagyis 30 százalékos esést hozott össze.
A Nabi szektortársa, a Rába sem jött ki jól ebből az évből, pedig a dollár erősödése elméletileg jót kellett volna hogy tegyen a vállalatnak. A részvényesek azonban vagyonuk közel 20 százalékáról lemondhatnak, és a nagy reorganizációs sztoriban bízók hite vélhetően még ennél is jobban esett.

A havi forgalom és a tőzsdei kapitalizáció 1990 és 2005 között
Voltak bevezetések – nem nálunk
Az idei év az egész régióban az új tőzsdei bevezetésektől volt hangos. Lengyelországban privatizáción, állami cégek tőkeemelésén és privát cégek bevezetésén keresztül számos társaság került tőzsdére.
Köztük olyan jelentős méretű vállalatok is vannak, mint a Grupa Lotos, vagy az állami gázkonszern, a PGNiG.
Oroszországban és Ukrajnában is több új bevezetés akadt, érdekes volt például, hogy megjelentek az ingatlanfejlesztők: Oroszországban az Orco, míg Ukrajnában most zárult le a XXI. Century bevezetése.
Ezzel szemben sajnos hazánkban az idén csak egy új részvénnyel büszkélkedhetünk. Az év eleji ambíciózus tervekkel ellentétben egyedül az Állami Nyomda Nyrt. került bevezetésre az év utolsó hónapjában, miáltal sajnos csak egy újabb kisméretű társaság papírjai kerültek a nyilvánosság elé, szélesebb befektetői közönség figyelmére aligha apellálva.
Újabb vállalat-felvásárlásokra és kivezetésekre viszont nagyobb az esély (említhetnénk a Fevitát vagy a Domust), ezek közül az Antenna Hungária privatizáció utáni felvásárlási ajánlata és kivezetési szándéka a legjelentősebb. A történet ugyan még nincs befejezve, a Rahimkulov-család keresztbe is húzhatja az eredeti számításokat, de az AH már így sem lesz a régi.
