A 2006-os költségvetés hiánya 1531 milliárd, kiadási főösszege 7506,8 milliárd, bevételi főösszege pedig 5975,8 milliárd forint lesz, ha a kormánypárti képviselők igen szavazataival elfogadják a törvényjavaslatot. A hiány – a büdzséterv legtöbbet támadott sarokszáma – 4,7 százalékos lesz a kabinet tervei szerint GDP-arányosan. A költségvetési törvényjavaslat 4 százalékos gazdasági növekedéssel és 2 százalékos inflációval számol 2006-ban.
Az elmúlt két év gyakorlatához hasonlóan az államapparátus a tervek szerint magán spórol: kevesebb pénzből kell a tárcáknak jobb minőségű szolgáltatásokat nyújtaniuk. A büdzséterv legnagyobb vesztese a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, ahol Kóka János már leépítésekbe is kezdett.
A legnagyobb változást a már megszavazott adótörvények gyakorolják a költségvetésre: a felső áfakulcs 25-ről 20 százalékosra csökkentése, valamint a felső szja-kulcs 38-ról 36 százalékra csökkentése mintegy 200 milliárddal mérsékli az állami bevételeket. A kormány számításai szerint ezt ellentételezik az előbb említett takarékossági intézkedések és a gyorsuló gazdasági növekedésből származó többletbevétel. Sem az ellenzék, sem pedig a gazdaságelemző intézetek nem osztják ezt a véleményt, és ismét a deficitcél jelenős túllépésére számítanak.
A költségvetés eredeti tervezetéhez benyújtott és elfogadott módosító javaslatok 200 milliárd forinttal emelték meg a büdzsé kiadásait és bevételeit egyaránt; a javaslatok zöme az önkormányzatoknak és a szociális szférának nyújt többlettámogatást. Ezek a területek nyertek újabb támogatást a fejezeteken belüli átcsoportosítások nyomán, bár ellenzéki képviselők szerint így is elfogadhatatlanul alacsony a helyhatóságok támogatása.
Gyurcsány Ferenc kormányfő és Veres János pénzügyminiszter többször elmondta: nem készült választási költségvetés, a felzárkózás, foglalkoztatás és fejlődés büdzséjéről beszélhetünk, nem utolsó sorban a mintegy 500 milliárd forintos uniós támogatás következtében.
Az ellenzék a parlamenti vita során kártyavár-költségvetésről beszélt: Varga Mihály fideszes politikus, volt pénzügyminiszter szerint a költségvetés bizonytalan alapokra épült, mert a kormány által beterjesztett javaslat bevételi oldala jelentősen felültervezett. Szerinte a szocialista-liberális kormány 33 adóemelést hajtott végre, és jelentősen nőttek mind a lakossági, mind a vállalkozói adóterhek. A párt ezért kármentő javaslatokat nyújtott be a büdzséhez, melyek azonban Kuncze Gábor SZDSZ-elnök szerint komolytalanok voltak, hiszen ugyanazt a pénzt többször kívánták elosztani.
