A jegybankelnök az alapkamat változatlanul hagyását azzal indokolta, hogy a nemzetközi piacokon igen nagy továbbra is a befektetők kockázatéhsége. A magyar makrogazdasági folyamatokról a tanács véleménye a legutóbbi kamatmeghatározó ülés óta nem változott.
Járai Zsigmond úgy véli, az idén decemberben az egy évre visszatekintő pénzromlás 3,2 százalék lehet, ami már benne van az MNB által meghatározott árstabilitásban, amit 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpontos sávban határozott meg a jegybank.
Járai Zsigmond elmondta: bár a legutóbbi kamatmeghatározó ülés óta a nemzetközi környezet annyiban módosult, hogy mind az Európai Központi Bank, mind az amerikai FED megemelte a meghatározó kamatát, de a nemzetközi színtéren a befektetők továbbra is a kockázatos lehetőségeket keresik. A magyar papírok kockázati felára valamelyest emelkedett közép- és hosszú távon.
Járai Zsigmond szerint már ezért is mielőbb szükség lenne az államháztartási reformokra, mert az államadósság az 1995-2000. évig terjedő viszonylagos csökkenés után rohamosan emelkedett a 2001-es évtől kezdve mégpedig évente mintegy 1500 milliárd forinttal, hozzávetőleg 6 milliárd euróval.
Ferihegy nem javítja a deficitet?
A Budapest Airport privatizációját és annak költségvetési hatásait firtató kérdésre elmondta, hogy a kormány várakozásai szerint az idén befolynak ugyan a bevételek, ez azonban nem érinti az uniós elszámolás szerinti ESA-deficitet. A Pénzügyminisztérium szerint még idén le lehet bonyolítani pénzügyileg a tranzakciót, vagyis annak jó része csökkenteni fogja az ország államháztartásának pénzforgalmi szemléletben mért hiányát, de a pénzforgalmi deficit számai nem fognak valós képet nyújtani, az ESA-deficit pedig ezzel nem változik. Járai aláhúzta, hogy egyelőre csak előzetes egyeztetések folynak arról a jegybank és a kormány között, hogy milyen államadósság-elemet lehetne törleszteni a Budapest Airport eladásából befolyó bevételből.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
