Gazdaság

Számos sebből vérzik a negyedik pillér

A sietség a jelek szerint rányomta a bélyegét a nyugdíj-előtakarékossági számlákról (nyesz) szóló törvényre, az ugyanis a jelenlegi formájában az ilyen szolgáltatást nyújtani kívánó bankok számos kérdésére nem ad választ – írja a Világgazdaság.

Az eredeti verzió az volt, hogy ez egy nyugdíjcélú megtakarítás, ezért a nyugdíjba lépés pillanatáig ne lehessen hozzányúlni a megtakarított összeghez. Valószínűleg a jogalkotó megfontolta azt, hogy az életben sok olyan helyzet adódhat, amikor létszükség lehet, hogy hozzájuthasson valaki a pénzéhez.

Bármikor kivehető?

A törvényben azonban nem írtak elő semmilyen kötöttséget azzal kapcsolatban, hogy nyugdíj előtt mikor férhet hozzá pénzéhez a megtakarító. Nincs tehát minimális megtakarítási időszak sem, így bármikor úgy dönthet valaki, hogy kiveszi a pénzét. Ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében tíz évig nem férhet hozzá a pénzéhez az öngondoskodó, az életbiztosítások esetében pedig legalább tízéves tartamút kell kötni ahhoz, hogy adókedvezményt érvényesíthessen valaki.

Egyedül a nyugdíjasok esetében tettek be olyan korlátozást a jogszabályba, hogy legalább három évig kell takarékoskodni ahhoz, hogy nyugdíjszolgáltatásnak minősüljön a kifizetés, tehát ne adózzon.

Ha pedig valaki nem nyugdíjasként veszi fel a pénzét, akkor egyéb jövedelemként adózik a befizetései feletti részre, azaz az elért árfolyamnyereség és az államtól kapott adókedvezmény után. Nem kell tehát visszafizetni az állami támogatást, hanem csak adózni kell utána. Ez ebben a formában olyan, mintha az állam kamatmentes hitelt nyújtana a befektetésekhez, majd a hozammal együtt leadózza a hitelt is a megtakarító, de nem kell a teljes tőkét visszafizetni.

A lap munkatársai megkérdezték a Pénzügyminisztériumtól, hogyan lehetséges ez, miközben számos állami támogatást büntetőkamatostul kell megtéríteni, ha valaki a lejáró határidő előtt nyúl a megtakarításához. A PM tájékoztatása szerint két különböző dologról van szó. Egyrészt a nyugdíj- előtakarékossági számlán a befektetők maguk helyeznek el összegeket, illetve az APEH saját adójukból térít vissza egy adott összeget. Az állami támogatások egy jelentős része ezzel ellentétben közvetlen kifizetést jelent bizonyos személyek és szervezetek számára. A szankciók ezért különbözőek, igazodva a támogatások sajátosságaihoz – közölte a PM.

Sok a nyitott kérdés

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében pedig tíz éven túl is csak úgy juthat hozzá valaki nem nyugdíjasként a pénzéhez, ha adózik a teljes megtakarított összeg egy része után, és csak 20 év után kapja meg adómentesen a pénzt. A bankok számára értelmezhetetlen az, hogy a nyugdíjpénzszámlára való befizetést követő első, az előtakarékoskodó megbízása alapján ezen befizetés összegéig, befektetési eszköz vételére vonatkozó ügylet díjmentes.

Ám a számlára nemcsak a takarékoskodó befizetése, hanem az adókedvezmény és egy befektetés eladása utáni pénz, illetve hozam is befolyhat, a különböző jogcímeken érkező pénzáramlást azonban nem lehet felcímkézni, így kérdéses, hogyan különíthető el, melyikkel végzett tranzakció díjmentes.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik