Felkeltette a figyelmemet a Transelektro- csoportról szóló összeállításuk (Apáról fiúkra – Figyelő, 2005/45. szám), mert az utóbbi időben a hazai médiában több helyen jelent meg valamilyen részletezettségű híradás a Székely Péter által indított generációváltás kapcsán. Ez a kampány a csoport pr munkatársait dicséri. Személyes érdeklődésem viszont elsősorban annak tudható be, hogy az idén cégem üzleti kapcsolatba került két Transelektro-társasággal is (kiemelésük alapján ezek a csoport öt alappillérének részei), aminek következtében élőben is megbizonyosodhattam arról a néhány éve keringő vélekedésről, miszerint a Transelektro a Duna Plaza építését előszeretettel finanszíroztatta beszállítóival. Mégpedig oly módon, hogy azok számláit nem, vagy csak igen nagy késedelemmel egyenlítette ki, ami az akkori, mainál is magasabb banki kamatok tükrében kedvező finanszírozási forma lehetett.
A Ganz Transelektro Villamossági Rt. számára milliós értékben leszállított szoftverünk ellenértékét a társaság mindenesetre most sem igen óhajtotta kiegyenlíteni. A fizetési felszólításokra nem reagáltak, a telefonhívások során az ő kinnlevőségeikre hivatkoztak, ígérgetés, biztatás is csak esetenként volt, a fizetés pedig mindig elmaradt. Végül több hónapos huzavonával, erre szakosodott követeléskezelő cég segítségével, a tőketartozást több részletben kiegyenlítették. Ennek számunkra természetesen komoly anyagi következményei voltak a követeléskezelés díjának formájában, nem is beszélve a kinnlevőségünk finanszírozásához szükséges banki költségekről.
Más utat választottunk a Ganz-Röck Rt.-nél lévő, hasonló nagyságrendű kinnlevőségünk esetében. Miután a szokásos fizetési felszólítások és telefonos érdeklődések stációit annak rendje s módja szerint végigjártuk, átadtam az ügyet ügyvédünknek, kifizettem munkadíját, a bírósági eljárás 3 százalékos illetékét, s türelemmel várom a fizetési meghagyás kibocsátását, amivel banki inkasszó segítségével pénzünkhöz juthatunk.
Csak a bizakodás marad, hogy a sajtó szerint jó karban lévő cégcsoport ezen alappillére időközben nem jut a felszámolás sorsára, miként az megtörtént a Gyurcsány miniszterelnök által februárban az orosz üzletei által megdicsért Medicor cégcsoport két tagjával, amelyek júniusra hirtelen felszámolás alá kerültek, többmilliárdos tartozást maguk mögött hagyva munkavállalóik, a költségvetés különböző intézményei és a beszállító vállalkozások – köztük a mi cégünk – felé.
VOLONCS GYÖRGY