A gazdasági növekedés üteme 2006-ban meghaladhatja az ideit, elérheti a 4,4 százalékot. Keresleti oldalról a fejlődést a külkereskedelmi forgalom ösztönzi, a globális konjunktúra hatására az export 10-11 százalékra gyorsulhat, az import növekedése az ideinél kiegyensúlyozottabb lesz. A fejlesztési tevékenység jövőre is élénk marad, az állóeszköz-felhalmozás 7-8 százalékkal növekszik. A lakossági megtakarítások jövőre mérsékelt ütemben növekednek. A lakossági fogyasztás 4 százalékkal bővülhet.
A gazdaság külső és belső egyensúlyában 2006-ban minimális elmozdulás várható. A folyó fizetési mérleg hiánya az ideihez hasonlóan alakulhat, nagyságát 7,1-7,2 milliárd euróra becsüljük. Az elfogadott költségvetés szerint a kormány 2006-ra 6,1 százalékos államháztartási hiányt vár, ami 1,3 százalékponttal kedvezőbb a 2005. év reálisan várható passzívumánál. Az államháztartás hiánya a felzárkózás folyamatában és az euró bevezetéséhez vezető úton kulcsszerepet játszik. Széles körű egyetértés alakult ki abban, hogy az államháztartás fokozatos konszolidálása elkerülhetetlen. Az euró 2010. évi bevezetésének dátuma is elfogadottnak tűnik, a megvalósítás módjában és ütemezésében viszont eltérőek a vélemények.
2008-ra 3,8 százalékpontos megtakarítást szükséges elérni az államháztartásban. Az ilyen mértékű csökkentés gazdasági és politikai kockázata egyaránt jelentős, de a cseh és a szlovák példa is mutatja, hogy megoldható. Feltehetően ez a cél rövid időn belül folyamatos lépésekből álló kiigazításokkal elérhető, a nagy, átfogó reformok ugyanis időigényesek, és rövid távon többletkiadásokkal járnak – véli legfrissebb jelentésében az Ecostat.
Bővülhet a GDP
2005-ben a bruttó hazai termék (GDP) éves növekedése 4,2 százalékot érhet el. A magyar és az euróövezeti gazdaságok növekedése közötti, mintegy két százalékpontos ütemkülönbség továbbra is fennmarad, a hazai gazdasági mutatók illeszkednek a fejlettségi színvonalunkhoz és a nemzetközi konjunktúra által meghatározott növekedési pályához. 2006-ban a növekedés élénkülésére számít az Ecostat, a GDP 4,4 százalékkal nőhet.
A globális konjunktúra és a világkereskedelem mérséklődésével párhuzamosan hazánk külkereskedelmi forgalma kisebb mértékben bővült 2005 első háromnegyedében, mint az előző évben. A jövőbeli kilátások ugyanakkor kedvezőbbek, miután az ország legfontosabb külkereskedelmi partnere, Németország gazdasága élénkülni látszik a harmadik negyedévtől, és ez a magyar export számára új lehetőségeket ígér.
A nemzetközi konjunktúra-előrejelzésekre alapozva az elemzés úgy látja, hogy a külpiaci fejlődés előnyösen alakíthatja a magyar gazdaság fejlődését. Az intézmény prognózisa szerint 2005-ben az export megközelítőleg 10 százalékkal, az import ennél néhány százalékponttal alacsonyabb mértékben bővül, a külkereskedelmi mérleg hiánya nem haladja meg a 2,8 milliárd eurót. 2006-ra az áruforgalom volumenének 10-11 százalékos növekedését valószínűsíti az Ecostat.
Transzparencia nincs, a deficit nő
2005-ben a magyar államháztartás helyzete nem a terveknek megfelelően javult, s a módszertani és elszámolási problémák miatt nem is eléggé transzparens. A makrogazdasági mutató alakulása meghatározó lesz a következő hónapokban. 2005-ben az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya várhatóan a GDP 5 százaléka körül alakul. Az ESA’95 szerinti és a magán-nyugdíjpénztári befizetésekkel korrigált hiány ennél 1,1 százalékponttal magasabb, 6,1 százalék lehet. Nyugdíjpénztári korrekció nélkül a deficit elérheti a GDP 7,4 százalékát.
2006-ban a nyugdíjkorrekciótól eltekintő GDP-arányos hiány-előrejelzés kedvező esetben is 6,8 százalékos deficitet jelez, amelyet a nyugdíjkorrekció elszámolása 1,4 százalékponttal módosít.
Az inflációval nincs probléma, a forint kockázatos
A monetáris politika célja 2005-ben teljesült, és a jelenlegi paraméterek mellett középtávon is biztosítottnak tűnik a dezinfláció. Kis, nyitott országban ugyanakkor nem működhet „tisztán” inflációs célkitűzésen alapuló rendszer, az árfolyam ingadozása rövid távon korlátok közé szoríthatja a kamatpolitikát. A forint gyengülésének kockázatát egyrészt az államháztartás kedvezőtlen helyzete és a konvergenciaprogram piaci fogadtatása, másrészt az emelkedő nemzetközi kamattrend jelenti. Ezek miatt van némi valószínűsége a kamatcsökkentés időleges halasztásának.
2005-ben az infláció kedvezően alakult, olyannyira, hogy novemberre a fogyasztóiár-színvonal emelkedése 3,3 százalékra mérséklődött. Várakozásaink szerint e fejlemény lefelé módosíthatja az éves infláció értékét, amelyre prognózisunk jelenleg 3,7 százalék. 2006-ban a felső áfakulcs csökkentése meghatározó lesz. Az élénk kiskereskedelmi verseny mellett a maginfláció tovább mérséklődhet. A következő év első felében ellenkező előjelű hatást válthat ki a várhatóan magas bérkiáramlás. 2006-ra összességében 2 százalék körüli inflációval számolunk. Az irányadó kamat 2006 végére 5,25 százalékra mérséklődhet. A gazdasági konjunktúra élénkülése miatt nem feltételezzük a csökkenő kamatpálya megfordulását.
Ez egyébként a piaci várakozásoknál lényegesen optimistább szcenárió: a hazai és külföldi elemzők többsége az utóbbi időben egyértelműen a kamatcsökkentési folyamat megakadását jelzi előre, és a jövő év végére – igaz, jelentős szórással – átlagosan 6 százalékos alapkamatot prognosztizál.
Lokális csúcs az iparban
2005-ben a beruházásokban meghatározó szerepet játszottak az autópálya-építések, amelyek – a logisztikai fejlesztésekkel egyetemben – az Ecostat szerint folytatódnak, sőt dinamikájuk 2006-ban várhatóan fokozódik. Jövőre egyébként a konjunkturális viszonyok Európában is javulnak, a magas bázist és a lakásfejlesztések kisebb mérséklődését figyelembe véve jövőre a beruházások 7-8 százalékos növekedésével lehet számolni.
Az ipar 2005. január–szeptemberi volumene 6,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának teljesítményét, év végére a teljesítménytöbblet meghaladhatja a 7 százalékot. A növekedés mintegy kétharmadát továbbra is az export bővülése alapozza meg, bár az utóbbi hónapokban a belföldi értékesítés volumene is érezhetően bővült, amire több éve nem volt példa. A hosszú távú konjunktúrajellemzők alapján azt lehet valószínűsíteni, hogy 2006-ban az iparban egy lokális csúcs alakulhat ki, amelynek az időtartama – a világgazdaság egészében tapasztalt nehézségek, az EU-n belüli feszültségek és egyensúlyhiányok miatt – ma még nehezen ítélhető meg. 2006-ban 7-8 százalék lehet az ipari fejlődés üteme.
Az építőipari konjunktúra a folyamatban lévő munkák, a folytatódó autópálya- és közműépítések, valamint a megkötött szerződések alapján 2005-ben 15 százalékkal bővülhet, jövőre azonban 10 százalék alá csökkenhet az ágazat fejlődési üteme.
A mezőgazdaság idei teljesítménye 3 százalékkal magasabb lesz az elmúlt öt év átlagánál, a rekordtermést hozó múlt évi eredményektől azonban elmarad. 2006-ban a mezőgazdasági termékek értékesítését továbbra is behatárolja a túltermelés és az új tagországok piaci offenzívája. Az árak nyomottak maradnak, a jövedelmezőség a támogatásokkal javulhat. Az állatállomány stagnálása, csökkenése 2006-ban is folytatódik.
A kiskereskedelmi forgalom volumene 2005-ben öt százalék körüli mértékben növekedhet, 2006-ban hasonló forgalomnövekedés várható.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
