Az Európai Bíróság kedden helyt adott a Marks & Spencer ruházat-, élelmiszer- és háztartási cikkek kiskereskedelmével foglalkozó brit társaság panaszának. A verdikt kimondta, hogy közösségi jogot sért az a brit törvény, amely nem engedi, hogy a cég hazai adóköteles eredményéből levonja a belgiumi, németországi és franciaországi leányvállalatainál keletkezett veszteségeket. A luxembourgi székhelyű bíróság szerint – bár a brit jogszabály nem mindenben mond ellen a közösségi jognak – illegálisan korlátozza a letelepedés szabadságát.
Ugyanis jelenleg érvényben levő brit törvény eltérő szabályozást alkalmaz a belföldi és külföldi leányokra. A belföldi leányvállalatok veszteségei esetében engedélyezi az elhatárolást, míg a külföldiek esetében nem. A szabályozás az eltérő adójogi elbánással eltántorítja az anyavállalatot attól, hogy más tagországokban leányvállalatot alapítson – szól a bírósági döntés indoklása.
Kovács üdvözölte
Kovács László, az Európai Unió adóügyi biztosa nyilatkozatban üdvözölte a bírósági döntést. Szerinte ugyanakkor nem lehet megbecsülni a döntés szóban forgó tagállamok költségvetésére gyakorolt hatását. A nyilatkozat felhívja a figyelmet, hogy a bizottság jövőre javaslatot kíván előterjeszteni a határokon átnyúló cégcsoport-kedvezményekről és javaslatainak kidolgozása során figyelembe fogja venni a mostani bírósági ítéletet.
Közvetett hatás
A bíróság döntése leginkább közvetett hatással lesz a Magyarországon tevékenykedő vállalatokra – mondta a FigyelőNetnek Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers (PwC) adópartnere. A döntés egy nagyon speciális körre érvényes, így annak hatálya ugyan precedens értékű, de csak a hasonló helyzetben levő cégekre érvényes. Ennek pedig közvetlenül nem lesz hatása a magyar vállalatokra. Itthon ugyanis eddig sem létezett a vállalatcsoport szerinti adózás rendszere, valamint a világméretű adózás terén a mentesség elvét alkalmazták.
A közvetett hatás azonban két téren is jelentős lehet. Hátrányosan érintheti az éppen napirenden levő uniós költségvetés kialakítását, mivel a döntés következtében a brit államnak tetemes mennyiségű adót kell visszafizetni – a hasonló sérelmet szenvedett, s azt jelző társaságoknak. A komoly érvágást jelentő tételek az uniós büdzsé vitája során tapasztalt eddigi kevéske engedékenységét is csökkentheti a briteknek.
A másik közvetett hatás, pedig a teljes európai adórendszer átalakulásához vezethet. Az utóbbi időben ugyanis több hasonló horderejű, azonban kisebb sajtóvisszhangot kapott – adójogi – bírósági döntés is napvilágot látott. Így ezek eredőjeként változás előtt áll az uniós tagállamok adórendszere. A várhatóan több év alatt bekövetkező változás az alultőkésítés, a csoportos adózás, valamint a kettős adózás elkerülésének szabályait befolyásolhatja – mondta Erdős.
Semmi hatás?
Oszkó Péter a Deloitte adópartnere szerint a magyar vállalatokra az égvilágon semmilyen hatással nem lesz a keddi döntés. Ugyanis Magyarországon a döntésben érintett probléma szinte ismeretlen.
Egyelőre a brit költségvetési visszafizetés mértéke pedig ismeretlen, hiszen a bírósági döntés nagyon távolságtartóra sikeredett – mondta Oszkó. Vagyis nem határozzák meg benne a visszafizetés pontos kritériumait. Helyette az érintett társaságokra bízzák, hogy bizonyítsák, a külföldi leány vesztesége a neki helyet adó országban már nem határolható el. Ez pedig egy nagyon nehéz feladat lesz, mert a legtöbb uniós tagállam az ilyen elhatárolást lehetővé teszi.
