Csütörtök este kezdődik Brüsszelben az uniós csúcstalálkozó, ami a tervek szerint legkésőbb szombat hajnalra megállapodásra jut a 2007-2013-as közös költségvetés fő számairól. A brit elnökség szerdán délben tette közzé legújabb javaslatait, ami emelte egy kicsit a kiadási oldalt és minden fontos szereplőnek juttatott még valamennyi pénzt.
Még tartogatnak a britek
A brit javaslat a látszat ellenére egy nagyon átgondolt terv, tipikusan arra játszik, hogy mindenkinek adjon egy kicsit, de a hosszú távú problémákra nem nyújt megoldást – vélekedik Szemler Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos munkatársa. A britek a javaslataikat lépésről lépésre hozzák nyilvánosságra és minden egyes elégedetlenségre tartogatnak még valamit, amit a tárgyalási alapnak felhasználhatnak – jegyezte meg Szemler.
Politikai oldalról is ügyesen fogták meg a dolgokat, és a tagországok közötti felosztást is kezdik megváltoztatni, így nem érheti őket bírálat például azért, hogy a régi és új tagországokat máshogy súlyozzák – említette meg példaként a szakértő.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország szempontjából mennyire kedvező ez a költségvetés nem lehet egyértelmű választ adni. Ugyanis ezt csak annak függvényében lehet megítélni, hogy mi mit várunk magunktól. Eredetileg 24,6 milliárd eurós támogatásról volt szó, ami az első javaslatban közel 22 milliárd lett, azaz körülbelül 10 százalékkal kevesebb, de az is igaz, hogy mindehhez könnyebb felhasználási szabályzat társul – mondta Szemler. A most kiadott újabb verzióban ez a 22 milliárd csak minimálisan növekedett.
A sok bizonytalanság közepette azonban annyi már biztosra vehető, hogy 2007-től bekövetkezik a nagy ugrás, azaz megduplázódik a lehívható támogatások összege, ehhez azonban könnyítésre is szükség lesz – tette hozzá Szemler.
Mindezekkel együtt a december 5-én nyilvánosságra hozott változattal szemben a szakember a legutóbb nyilvánosságra hozott javaslattal nagyobb esélyt lát a megegyezésre.
Támogatottak
A nettó befizetők – elsősorban Hollandia és Svédország – helyzetén sokat segített a brit javaslat, ezért viszonylag pozitívan reagáltak.
A spanyolok a gyors gazdasági fejlődés és a bővítés miatt sokat veszíthetnek a felzárkóztatási támogatásokból, ezért minél több átmeneti támogatásra pályáznak. A brit javaslat ebben a tekintetben okosan osztott pénzt, de a spanyoloknak valószínűleg még több kell.
Az újaknak kevesebbet, de könnyebben
Az újakat nagyon megrövidítette a brit elnökség az első javaslatával, amikor körülbelül 14 milliárdot elvett fejlesztési pénzeikből. Cserébe viszont számottevően lazított a pénzek elköltésének szabályain.
A költségvetés kiadási oldalát az újabb javaslat 2,5 milliárd euróval, 849,303 milliárdra emelte. Az új tagoktól csak 12,5 milliárd eurót von meg a korábban javasolt 14 milliárd helyett.
Több pénz jutna Magyarországnak, Csehországnak, Lettországnak, Lengyelországnak és Észtországnak a felzárkóztatási pénzekből, és ennek enyhített feltételei a portugálokra és a görögökre is vonatkozna.
A rebatt kérdése
A legnagyobb gond az évi mintegy 5-8 milliárdos költségvetési visszatérítés, amit az EU befizetési rendszere és az eltérő brit mezőgazdasági struktúrák miatt kap London. A rebatt mára idejét múlta, ráadásul az új tagállamok belépésével, akiknek szintén finanszírozniuk kell, kínossá is vált. A britek hajlandóak belőle engedni évi egymilliárdot, de többet csak akkor, ha cserébe a szintén anakronisztikus közös agrárpolitikát 2008-2009-ben felülvizsgálják. Erre a legnagyobb haszonélvező franciák nem hajlandóak, viszont ők azok, akik a legjobban szorgalmazzák a rebatt csökkentését is – nekik kerül ugyanis a legtöbbe.
