A tanácskozáson részt vett többek között Hernádi Zsolt a Mol, Straub Elek a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója, Székely Péter, a Transelektro első embere és Bogsch Errik, a Richter vezetője. A vállalatvezetők a magyar gazdaság legfontosabb kérdéseiről, az államháztartás hiányáról, a nagy arányú állami elvonásokról kérdezték a volt miniszterelnököt. Orbán elöljáróbean elmondta: most nem tud az összes kérdésre megnyugtatóan reagálni, de mindent „felírtak”, és nem marad adós a válasszal.
Bologna nem kényszer
A Bolognai folyamatról Orbán azt mondta, hogy „ne legyünk pápábbak a pápánál”, a felsőoktatás átalakítására vonatkozó úgynevezett bolognai folyamat nem utasításokat, hanem ajánlásokat tartalmaz. Semmi nem kötelező, nem kell automatikusan mindent átvenni, és ezzel szétszabdalni a magyar felsőoktatást. Példának Ausztriát említette, amely a bolognai folyamatba bekapcsolódva átvette a számára hasznos dolgokat, de megtartotta azt, amit saját iskolarendszerében fontosnak ítélt. „Szerencsére az EU nem Moszkva”, az ajánlásokat lehet módosítani – tette hozzá.
Nincs nemzeti marketing
A Magyarország nemzetközi megítélésének javítását célul kitűző nemzeti marketingről úgy fogalmazott, hogy szegény ember nem tud mindenre egyszerre költeni. Vagy nemzeti, vagy kormánymarketingre lehet költeni, és ami ma hazánkban megvalósul, az kormánymarketing. „Ma a Fitch csinálja a nemzeti marketinget”. A Fidesz elnöke fontosnak nevezte, hogy az állam üzletbarát módon működjön.
Több mérnökre van szükség
A felsőoktatásról szólva legfontosabb a mérnökök számának növelése, ebben felül kell múlnunk az uniós átlagot – közölte Orbán Viktor.
Székely Péter, a Transelektro vezetője felvetette: hiányoznak a prioritások a második Nemzeti Fejlesztési Tervből (NFT). Orbán ezzel egyetértve úgy vélte, a fejlesztési terv készítésének alapfilozófiája, hogy „csak baj ne legyen”. A kormány nem mer prioritásokat tenni az NFT-be, mert attól fél, ha egy ágazat prioritásként belekerül, akkor a kimaradók nyomást gyakorolnak rá. Orbán szerint ez a gyáva kormányzás jele.
Új energiapolitika kell – jelentette ki a volt miniszterelnök. Azt tanácsolta az üzleti szférának, hogy üljön le tárgyalni a kormánnyal, és ne hagyjon semmit magára kényszeríteni.
Félforradalmi állapotban a vidék
A mezőgazdaság állapotáról megjegyezte: a vidék félforradalmi állapotban van. Uniós csatlakozásunkkal hirtelen megindult a verseny, a kormány viszont nem készült fel arra, hogy a támogatásokkal helyzetbe hozza a magyar gazdákat. Nem lehet addig piacot nyitni, amíg nem készültünk fel a hazai termelők támogatására – mondta.
Egyre fontosabb az állam szerepe
A megbeszélés általános következtetésként Orbán elmondta: az üzleti szféra nem csak azt szeretné, hogy az állam vonuljon ki a gazdaságból, hanem bizonyos területeken épp ellenkezőleg, még erőteljesebb állami jelenlétet kér. A volt miniszterelnök úgy látja, hogy amióta uniós tagok vagyunk, az államnak sokkal fontosabb szerepe van, mint korábban, mert bebizonyosodott, ha az állam gyenge, annak a gazdaság issza meg a levét.
„Ha munka nincs, semmi nincs, ha munka van, minden van” – fogalmazta meg véleményét summásan Orbán. Ma Magyarországon 400 ezer ember munkanélküli, 300 ezer embernek hol van munkája, hol nincs. Van tehát egy 700 ezres tömeg, amelynek létezése élő bizonytéka annak, hogy a magyar gazdaság nem sikeres. Adócsökkentés is csak úgy lehetséges, ha sokkal több ember dolgozik. A Fidesz vezető politikusa annyira rossznak ítéli a mostani helyzetet, hogy kizárólag radikális adócsökkentést tud elképzelni: „itt és most, azonnal és átfogót”.
