Zuhan a BUX
A tőzsdeindex meredek zuhanásba kezdett. A BUX a mai napot 21 303,8 ponton nyitotta, és közvetlenül a leminősítést követően egészen 20 724,5 pontig esett a mutató. Azóta itt is enyhe pozitív korrekció figyelhető meg, délben 2,4 százalékos mínusszal 20 868 ponton állt az index, közel 10 milliárd forintos forgalom mellett. A Mol 2 százalékos veszteséggel 20 595 forinton állt 12 óra után, az OTP 3 százalékos mínusszal 6880 forinton, a Richter 2,1 százalékos csökkenéssel 38 300 forinton cserélt gazdát, míg a MTelekom részvényeivel 2 százalékos mínusszal 950 forinton kereskedtek dél után negyed órával.
Gyengült a forint
Kedd délben, a leminősítés bejelentését követően a forint árfolyama az euróval szemben 252,90-es szintig gyengült, majd enyhe pozitív korrekció volt megfigyelhető. Kevéssel dél előtt már 252,45/50 forinton állt az euró jegyzése. A bejelentés hatását jól mutatja, hogy a reggeli órákban még 251,30 és 251,80 forint között kereskedtek az európai közös valutával. A forgalom hirtelen meglódult, londoni és németországi befektetők jelentős mennyiségű forintot adtak el – mondták kereskedők.
Egy fokozatot rontott a magyar államadósság besorolásán az európai Fitch Ratings hitelminősítő: a hosszú lejáratú magyar devizakötelezettségek osztályzatát „BBB pluszra” rontották az eddigi „A mínuszról”, míg a hazai devizában fennálló kötelezettségek besorolása „A mínuszra” változott az eddigi „A”-ról. Mindegyik új besorolás kilátása stabil – közölte honlapján a hitelminősítő.
A döntés azt jelenti, hogy újabb hitelek feltétele – vagyis az államadósság finanszírozása – a korábbinál vélhetően drágább lesz.
Fitch: hiteltelen a költségvetési politika
Magyarország tartósan magas államháztartási hiánya és a növekvő belső, valamint külső eladósodottság indokolta a döntést Edward Parker, a hitelminősítő illetékes igazgatója szerint. A magas államháztartási deficit minden bizonnyal késlelteti az euró bevezetését, és a növekvő hiány finanszírozása szigorúbb költségvetési politikához és emelkedő alapkamathoz vezethet – értékelte nyilatkozatában a magyar gazdaság helyzetét a Fitch vezetője.
A Fitch közleménye emlékeztet: Magyarország adósságának előző besorolását már 2003 júliusa óta negatív kilátással tartották nyilván, mert a most súlyosabbá váló pénzügyi jelenségek már akkor jelentkeztek.
Csakúgy, mint az Európai Bizottság, a Fitch is 8 százalékos GDP-arányos 2006-os államháztartási hiányra számít a magyar kormány 6,1 százalékos prognózisával szemben. „Az előzetesen vártnál állandóan nagyobb deficitadatok, a számviteli gyakorlat átláthatatlan változásai aláásták a költségvetési politika hitelességét” – olvasható a Fitch jelentésében. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a 2004 végi 60,3 százalékról 2007-re 68 százalékosra nőhet számításaik szerint a magyar küladósság aránya a GDP-hez, míg az „A” besorolásban szereplő országok esetében ez az arány 37 százalékos.
Meglepő az időzítés
Az év elején már negatív kilátásokkal figyelőlistára helyezte a devizaadósságot a Fitch, így a mostani lépés tulajdonképpen a januári ígéret beváltásaként fogható fel – kommentálta az egyik legnagyobb hitelminősítő intézet kedden bejelentett intézkedését Barcza György, az ING elemzője.
A leminősítés válasz a szeptembertől már mindenki előtt világos komoly makrogazdasági nehézségekre, nevezetesen az euróbevezetés céldátumának tarthatatlanságára, a költségvetési deficit mélységére és az egyensúlyi problémák tartóssá válására – tette hozzá az elemző. Ebből a szempontból tehát kiszámítható volt a Fitch lépése, meglepetést legfeljebb az időzítés okozott, nevezetesen, hogy a hitelminősítő intézet nem várta meg a választásokat, hanem az új kormány hivatalba lépése előtt fél évvel lépett.
Követik a többiek is?
A Fitch leminősítésének hatására elképzelhető, hogy a többi jelentős hitelminősítő intézet hasonlóképpen lefokozza az ország adósságkockázati besorolását. A Standard and Poor’s vagy a Moody’s ugyanakkor Barcza szerint megfontoltabban szokott cselekedni, vagyis a Fitchcsel ellentétben nemcsak az aktuális fundamentális helyzetből indul ki, hanem a gazdaságpolitikai reakcióra is időt hagyva lassabban, konzervatívabban szánja rá magát egy hasonló leminősítésre. Mindenesetre kifutottunk az időből – fogalmazott az elemző –, és benne van a levegőben, hogy az első leminősítést több is követi majd. Ez abban az esetben elkerülhetetlenné válik, ha a leendő kormány nem tesz radikális és hatékony lépéseket elsősorban a költségvetési hiány leszorításának érdekében.
Amiatt egyébként, hogy a piac többé-kevésbé már tisztában van a hazai makrohelyzettel, nem várható hatalmas eladási hullám a forint- vagy a részvénypiacokon, de a 253, esetleg 254 forintos eurókurzus megközelítése nincs kizárva. A régiós valuták mostanában szárnyai alá vették a forintot, a zloty például 3,5 éves csúcson mozog a forint ellenében, és a többiek is jól tartják magukat. A térség devizapiacait jellemző erősödésből ugyanakkor most biztosan kimarad a forint – tette hozzá a szakértő.
Kamatemelés lesz a válasz?
Arra a kérdésre, hogy a mostani Fitch-leminősítés előidézhet-e már decemberben egy kamatemelést, Barcza György úgy vélte: a Monetáris Tanács vélhetően addig nem nyúl az alapkamathoz, ameddig az eurót a 250–255 forintos sávban jegyzik, de jövőre egy egy százalékpontos emelésre számít az elemző. Ha tehát sikerül 6 százalékos irányadó kamattal zárni az idei évet, akkor 2006 végén 7 százalékos alapkamat prognosztizálható.
