A vártnál ismét jobb lett az államháztartási deficit. A november havi hiány mintegy 44 milliárd forinttal lett kisebb, és 135,5 milliárd forintot tett ki – írja a pénzügyi tárca közleménye. A prognózis 179,5 milliárd forint deficitet jelzett előre.
Az államháztartási deficit úgy alakult ki, hogy a központi költségvetésben 6 milliárd forintos hiány, az elkülönített állami pénzalapoknál 0,6 milliárd forintos többlet keletkezett. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai novemberben 130,1 milliárd forintos hiánnyal zártak.
A prognózis azzal számolt, hogy a deficit október végére eléri az 1241,1 milliárd forintot, ami a GDP 5,57 százaléka. Ezzel szemben a tényleges államháztartási hiány – helyi önkormányzatok nélkül – november végén 1197,1 milliárd forint lett. Ez mintegy 170 milliárd forinttal haladja meg az egész évre tervezettet, s az összesített pénzforgalmi deficit a GDP 5,37 százalékát jelenti.
Már szeptemberben megvolt
Az államháztartás hiánya már szeptemberben átlépte az ide év egészére tervezettet, de a pénzügyi tárca előzetes tervei szerint ez a szám a decemberi tetemes szufficit révén csöken majd az eredetileg tervezett szintre, így tartható lesz a korábban prognosztizált 4,6 százalékos GDP-arányos pénzforgalmi hiány, amelynek összege 1022–1023 milliárd forint.
A teljes, eredményszemléletű – a magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel korrigált – várható hiányra vonatkozó prognózisát a kormány viszont szeptemberben módosította. Ez az összeg 2005-ben a GDP 6,1 százalékát teszi ki.
Október jobb lett
Októberben a prognosztizáltnál kedvezőbb, 2,1 milliárd forintos hiány alapvetően a vártnál nagyobb áfabevételeknek és a költségvetési szervek reméltnél kisebb kiadásainak volt köszönhető. Így sikerült elérni, hogy október végére a tízhavi deficit az éves 1023 milliárdos terv helyett 1061 milliárd körül alakult.
Jövőre sem lesz azonban könnyű a költségvetési számvitellel foglalkozók élete, mivel a korábban prognosztizált számokat komoly veszélyek is fenyegetik. A kormány ugyanis a célszámok szeptemberi felülvizsgálatakor a 2006-os eredményszemléletű, nyugdíjreformmal korrigált GDP-arányos hiányt az eredetileg tervezett 2,9 százalékról 4,7 százalékra emelte, ebben a nyugdíjkorrekció 1,4 százalékpont.
Ekkorra derül ki az is, hogy miként dönt az Eurostat. Az uniós statisztikai hivatal határozaza két tényezőt befolyásol: az autópálya-építés és a hadifelszerelések – Magyarország esetében a Gripenek – elszámolásának büdzsén kívülre helyezését.
