Karitatív szervezetek
Gyógyító, betegápoló szerzetesrendek korábban is léteztek, a középkorban iskolákat is fenntartottak az egyházak, a történelmi háttér tehát adott. Ma ezek egy részét a szerzetesrendek látják el, de léteznek egyházakon belüli laikus szerveződések is. Egyházi iskolák, lelkészeket és „világi” szakmákat is adó egyetemek és főiskolák, haldoklók vagy éppen hajléktalanok segítése, közgyűjtemények fenntartása – csak néhány a feladatok közül. A második világháború végéig azonban a felekezetek jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeztek, (a katolikus pedig államvallás volt), és részt vettek az ország irányításában is. Az 1945 után államosított ingatlanok egy része már visszakerült a felekezetekhez, de még mindig nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelyek segítségével elláthatnák állami feladataikat – ezért van szükség arra, hogy a költségvetésből támogassák őket.
A négy történelmi egyház – katolikus, református, evangélikus és zsidó – vezetői hétfőn ültek össze, hogy megvitassák a jövő évi költségvetés rájuk vonatkozó részének változásait. Az egyházi vezetők ugyanakkor aggodalmuknak adtak hangot az oktatási és szociális szférából történő forráskivonás miatt is.
Új költségvetés – nagyobb egyenlőtlenség?
Erdő Péter bíboros felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő évi költségvetési törvény tervezetében „jelentős különbözet bukkant fel újra” az állami és az egyházi intézmények támogatása között. Hozzátette: a kormányzat csökkentette a normatívákat, majd az állami és az önkormányzati intézmények számára más finanszírozási csatornákat nyitott, amelyeket az egyháziak nem vehetnek igénybe. Felhívta ezért a figyelmet arra, hogy a vallás szabad gyakorlásáról és az egyházak szabad működéséről szóló 1990. évi törvény garantálta, hogy az egyházak által működtetett, közszolgálati feladatot ellátó intézmények az államiakkal megegyező mértékű normatív támogatásban részesüljenek.
Bölcskei Gusztáv református püspök továbbra is az érdemi párbeszédet hiányolja. Kérdésre válaszolva elmondta, ha a költségvetési javaslatot változatlan formában hagyja jóvá a parlament, akkor elkerülhetetlen, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljanak. D. Szebik Imre evangélikus püspök korábbi alkotmánybírósági beadványaik kapcsán közölte: fájlalják, hogy ilyen hosszú ideig nem kerül napirendre kérvényeik elbírálása.
Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke ugyanakkor a költségvetés helyzete kapcsán kijelentette: tudomásul veszik a takarékosságot, de csak egy bizonyos tűréshatárig.
Több száz egyház működik
A nagyobb ismert egyházak mellett számtalan kisebb felekezet van. Hogy pontosan mennyi, azt nehezen lehet kiszámolni, az egyházakat ugyanis a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) jegyzi be. De azoknak, akik szeretnének élni a nekik adható egy százalékkal, az APEH-től kell kérniük technikai számot. A vallási és hitvédelmi ismeretterjesztéssel foglalkozó Apológia Kutatóközpont 2005. szeptemberi adatai szerint legalább 152 bejegyzett vallási-világnézeti közösség létezik. Mivel hivatalosan ezen közösségek megalakulásához legalább száz tagot kell igazolni, több tucat kisebb egyházi csoport nincs bejegyezve. Másrészt a bejegyzés sem jelent azonnali országos ismertséget és állami támogatást sem.
A Lángoló Szív Női Rend elnevezésű szervezetről, a Magyar Boszorkányszövetségről, vagy az Idegen, Fejlettebb Intelligenciában Hívők Közössége Egyházról viszonylag kevesen hallottak – pedig akár adónk egy százalékát is megkaphatnák.
„Az egyházak egyrészt hitéleti tevékenységet folytató jogi személyiségek, másrészt intézményeiken keresztül közösségi feladatokat ellátók és kötelező közfeladatokat átvállalók, illetőleg számos nem hitéleti, nem közintézményi szolgáltatást támogató, végző tevékenységgel is megnyilvánulnak” – mondták el a FigyelőNetnek az NKÖM keretein belül működő Egyházi Kapcsolatok Államtitkárságán.
Nem csak az állam támogat
Több hívő – több pénz
A finanszírozás alapját a hívők száma, illetve az egyház tevékenységei adják. Míg az utóbbi nyomon követhető, a hívők számának meghatározása jóval bonyolultabb feladat. A statisztikák sem egyértelműek: a 2001-es népszámláláson például felekezethez tartozást kellett megjelölni, viszont aki katolikusnak jelölte magát, az nem biztos, hogy templomba is jár. Az Orbán-kormány azonban ezt vette alapul a kiegészítő állami támogatások megállapításakor. Így fordulhat elő, hogy a katolikus egyházhoz kerül a támogatások kétharmada. A Medián 1999-es felmérése szerint a felnőttek kétharmadát katolikusnak keresztelték, viszont ma az emberek 53 százaléka, (a katolikusok 55 százaléka) tartja magát valamely felekezethez tartozónak, sokan azonban „a maga módján vallásos” kitételt jelölték meg.
Állam és egyház egyenlősége
Az adományok mellett a költségvetési támogatás is jelentős: ide tartozik az intézmények fenntartásának támogatása, amire ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állami vagy önkormányzati fenntartásúakra, azaz ugyanannyi pénzt kap egy önkormányzati és egy egyházi iskola vagy múzeum, de mindez vonatkozik az egyházi tulajdonban lévő művészeti alkotások megőrzésére, és felújítására is.
Szintén a költségvetésből kapnak úgynevezett járadékforrássá alakított támogatást az egyházak olyan ingatlanok után, amelyeket kértek, de nem kaptak vissza. Ilyenkor megállapodik az állam és az egyház, a kikötés mindössze annyi, hogy csak hitéleti és közcélú tevékenységet finanszírozhatnak mindebből. Ráadásul járadékkiegészítést is kaphatnak az egyházak, amennyiben azt az érintett egyház hitéleti és közcélú tevékenysége indokolja. A hitoktatás is kap költségvetési forintokat, a mindenkori átlagos pedagógus-óradíj mértéke szerint, a kistelepüléseken élő és szolgáló lelkészeknek pedig kiegészítő támogatás is jár – bár ezt az idei maradványképzési kötelezettség miatt késve fizetik ki: az Egyházi Kapcsolatok Államtitkársága szerint január 15-ig.
Egy százalék a vallásért
Az államtitkárság adatai szerint a személyi jövedelemadók egy százalékaiból idén 118 egyház részesült, jelenleg pedig 127 egyház igényelt az APEH-től technikai számot. Kérdésünkre elmondták: egyes támogatásoknál nyilvánvalóan mérlegelni kell a támogatás indokoltságát és a rendelkezésre álló feladathoz rendelhető előirányzat nagyságát. Ide tartozik például az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények hozzájárulása, az egyházak nemzetközi tevékenységének segítése és egyéb egyházi beruházások támogatása. A jogszabályok kitérnek arra, mire lehet és kell felhasználni az egyes támogatásokat, de ezekkel az egyes egyházaknak el is kell számolniuk, és ellenőrizheti őket az Állami Számvevőszék, az APEH, vagy éppen az adott támogatást nyújtó államigazgatási szerv is.
