Gyurcsány csalódott
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint csalódást keltő a brit javaslat, ugyanis az nem a közép-kelet-európai országok felzárkózását segíti, hanem konzerválja a régi és az új tagok közötti különbségeket. Hasonlóan vélekedett Baráth Etele, az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter is, aki a brit elnökség javaslata gyakorlatilag nem tükrözi az európai szolidaritás elvét.
Barroso: nem elfogadható
Jelenlegi formájában elfogahatatlan az uniós büdzsé – jelentette ki hétfő este az Európai Bizottság vezetője, José Manuel Barroso. Szerinte a javaslat még csak nem is reális. Ugyanis, ha az EU egy erős Európát akar, akkor ez nem a megfleő költségvetés – vélekedett Barroso. A brit javaslatról e hét szerdán Brüsszelben tanácskoznak majd az uniós tagállamok európai ügyekkel foglalkozó miniszterei, s ez lesz a fő kérdése az EU jövő heti csúcsértekezletének is.
A brit külügyminisztériumban ismertetett, 36 oldalas tervezet szerint a 2007-2013-as időszakban a közös költségvetésben 846,754 milliárd euró állna rendelkezésre – ami az EU éves bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,03 százaléka. A brit elnökség ezt 27 tagországra számolja, a tervezet szövege szerint „abból a munkafeltételezésből kiindulva”, hogy Románia és Bulgária 2007-től tagja lesz az uniónak.
Ez az összeg mintegy 25 milliárd euróval kevesebb, mint amit a luxemburgiak javasoltak a megbukott júniusi csúcstalálkozón (ez ugyanis az összesített GNI 1,06 százaléka lett volna) – írja a Bruxinfo.
A megtakarítást a britek úgy érik el, hogy 14 milliárd euróval kevesebbet – összesen 130 milliárd eurót – szánnak az új tagállamok felzárkóztatására, 7 milliárddal kevesebbet a régi tagállamok vidékfejlesztési költségeire, 2 milliárddal kevesebbet Romániának és Bulgáriának, 1 milliárddal kevesebbet adminisztrációra és 740 millióval kevesebbet belső politikákra.
Az új rendszer értelmében a britek 2007 és 2013 közt 8 milliárd euróval kevesebbet kapnak vissza az EU-tól költségvetési visszatérítés címén, mint a jelenlegi rendszer szerint.
Magyarország 22 milliárdra számíthat
Az új tagországok, köztük Málta és Ciprus, a költségvetési tervezethez fűzött külön kimutatás szerint 130 milliárd euróhoz jutnának a strukturális és kohéziós alapokból – mondta Jack Straw brit külügyminiszter a tervezet ismertető londoni sajtókonferencián. Szerinte ez sokkal nagyobb értékű támogatás, mint annak idején a Marshall-terv volt.
A legtöbbet, 56 milliárd eurót Lengyelország kapná, Magyarországnak 22 milliárd euró jutna. A magyar juttatás lenne a harmadik legnagyobb a tíz új tagállam közül, Csehországnak a brit tervezet 23 milliárd, Szlovákiának 10 milliárd, Szlovéniának 4 milliárd eurót szán. A balti államok összesen 13 milliárd eurót, Ciprus és Málta 1-1 milliárd eurót kapna a felzárkóztatási alapokból.
Kemény tíz nap
A brit javaslat benyújtása utáni tíz napon kemény tárgyalások várhatóak, amelyek végén kiderül, hogy lesz-e a britek elnökségi időszaka alatt új uniós költségvetés. Tony Blair, brit miniszterelnök vasárnapi nyilatkozata bizakodó volt, és úgy vélte, minden tagállamnak el kell fogadnia a fájdalmas megszorításokat, és december 15-16-án – a miniszterelnökök és államfők tanácskozásán – végül megszülethet a megállapodás.
Senki sem elégedett
A kelet-európai tagországokon múlik a britek által előterjesztett új EU-költségvetés sorsa – közölte hétfő este Brüsszelben Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezet elnöke. Juncker – aki országa csekély mérete ellenére az egyik legtekintélyesebb uniós vezetőnek számít, s akit a múlt héten megválasztottak az „év európai emberének” – úgy vélekedett, hogy ha a brit javaslat támogatásra talál Kelet-Európában, akkor az Európai Unió annak alapján megállapodásra juthat a 2007-2013 közötti keretköltségvetésről.
A brit elnökség szeretné, ha a jövő heti uniós csúcson sikerülne megállapodni a 2007-2013 közötti keretköltségvetésről. Ez volt a fő témája a luxemburgi EU-elnökség alatt tartott, idén júniusi EU-csúcstalálkozónak is, ahol azonban – főként a britek és a franciák ellentéteinek köszönhetően – kudarcot vallottak a megállapodásra irányuló erőfeszítések.
Juncker azóta nem nagyon kedveli Tony Blair brit miniszterelnököt: egy belga lapnak adott múlt heti interjújában például úgy fogalmazott, hogy nem Blair az egyetlen, modernizálást akaró személyiség Európában.
Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy a brit javaslat egy „kis lépés” a jó irányba, de nem elégséges. Hollandia az Európai Unió egyik nettó befizetője, s a hágai vezetés júniusban sokallta a keretköltségvetés nagyságát. Zalm most üdvözölte, hogy a brit javaslat visszafogná ezt az összeget, azzal viszont elégedetlen volt, hogy a holland hozzájárulás még mindig nem csökken eléggé.
Didier Reynders belga pénzügyminiszter viszont bírálta, hogy a brit javaslat nem túl ambiciózus, például a kutatási pénzekkel kapcsolatban.
Kazimierz Marcinkiewicz lengyel kormányfő hétfőn közölte, hogy a brit EU-költségvetési javaslat „elfogadhatatlan”. Ugyanis szerinte a költségvetés nem a szolidaritás elvén alapszik.
