Elemzői várakozások alapján negyed százalékponttal emeli irányadó kamatát csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB). Teszi mindezt annak ellenére, hogy több eurózóna-tagország kifejezte nemtetszését az üggyel kapcsolatban.
Az EKB két éve nem mozdította az alapkamatot, s emelésre öt év óta nem volt példa. A mostani várakozásokat erősíti Jean-Claude Trichet EKB-elnök minapi kijelentése, amelyben jó előre baharangozta az alapkamat növelését, amire szerinte az eurózóna két százalék fölé emelkedő inflációja szolgáltatja az alapot.
Az év első felében nőtt az infláció az eurózónában, és októberre az árszínvonal-emelkedés üteme elérte a 2,5 százalékot – a maginfláció azonban mindössze 1,5 százalék volt. Ám az ezt követő számok már a trend megfordulását mutatták, és novemberre 2,4 százalékos inflációt számolt az Eurostat.
A kamatemelés ellenzői – több uniós pénzügyminiszter, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – ugyanakkor arra szólítják fel a jegybankot, hogy várjon a lépéssel. Szerintük ugyanis nincs inflációs veszély, viszont az unió gazdaságának utóbbi időben tapasztalható szerény mértékű nekilendülése nagyon törékeny alapokon nyugszik. Egy esetleges kamatemelés pedig megfogná a növekedést.
Trichet nyilatkozata tehát két tűz közé szorította a jegybankot. Ha emel, azzal szakmai hibát követhet el, ha nem, hitelességét veszélyezteti. Trichet-ék szerint azonban a harmadik negyedéves 0,6 százalékos GDP-arányos növekedést (ami 0,2 százalékponttal haladta meg a második negyedéves növekedést) rontják a német és francia munkanélküliségi adatok, ez pedig továbbra is óvatosságra ad okot.
