 |
Legjobb lenne olyan cégekben vásárolni részvényt, amelyekben történetesen nem lehet – ez a tanulsága a Handelsblatt német gazdasági napilap kutatásának. A leggyorsabban növekedő vállalkozásokat ugyanis nem jegyzik a tőzsdén, ezek családi tulajdonban működnek (az európai élmezőnyről lásd a toplistát). A felmérés szerint a 30 legnagyobb német családi vállalat – amelyek közt olyan, hazánkban is tevékenykedő cégek találhatók, mint a Lidl áruházlánc, a csomagküldő szolgálatáról ismert Otto, a C&A divatlánc, a piperecikkeket forgalmazó Drogerie Markt (DM), vagy a csemegeiparban utazó Tchibo – tavaly átlagosan 12,6 százalékkal növelte forgalmát, míg a frankfurti tőzsdén szereplő társaságok összessége csak 4,7 százalékkal.
A gazda szeme hizlalja a jószágot – a menedzsment-guruk is csak ezt a régi bölcsességet tudják ragozni az eredmény láttán. A családi vállalkozásoknál rövidebbek a döntési utak, a tulajdonosok hosszú távon gondolkodnak, és nem csak a következő negyedéves jelentésig, vagy legfeljebb az „ötéves tervig” látnak előre, nem a részvényárfolyam látszat-felturbózásában, hanem a cég értékének valódi növekedésében érdekeltek, s a nyereséget általában visszaforgatják. Persze, a családi viták, a tőkebevonás és utódlás nehézségei hátráltathatják is a fejlődést, s az érzelmi kötődés miatt az alapítók sokszor nehezen válnak meg a feleslegessé vált dolgozóktól vagy üzletágaktól. Az általában kis és közepes méretű cégek nemzetgazdasági szerepe is nagy: a családi vállalkozásokkal foglalkozó kutatóintézet, az International Family Enterprise Research Academy szerint a német GDP 84 százalékát, míg az amerikainak a 95 százalékát ezek termelik meg.
