A vásárlásokból egyre nagyobb hányad jut a hipermarketekre. Tavaly decemberben például – a többéves gyakorlatnak megfelelően – a legnagyobb eladóterű üzletek piaci részesedése novemberről decemberre mintegy három százalékponttal, 23-ról 26 százalékra nőtt. A vásárlási intenzitás a cash & carry üzletekben ilyenkor megnégyszereződik, a drogériákban pedig megháromszorozódik. E jelenség mögött főleg a megnövekvő vásárlási gyakoriság áll, azaz decemberben ezekbe a boltokba a havi átlaghoz képest gyakrabban járunk, így többet is költünk.
Tavaly egyébként a napi fogyasztási cikkek forgalma 2200 milliárd forintra rúgott. Ebből egy-egy hónapra átlagosan 183,3 milliárd jutna, ám a decemberi vásárlások az éves összforgalomnak mintegy 10,4 százalékát, azaz 228 milliárdot tettek ki – állapítja meg a tanulmány.
A GfK által a közép- és kelet-európai vásárlókról készített felmérés szerint amúgy a magyar lakosság 64 százaléka a fogyasztás csökkentését tartja kívánatosnak. Arra a kérdésre, hogy a vásárlás öröm-e vagy teher, a magyarok 42 százaléka válaszolt úgy: a fogyasztási cikkek beszerzése kellemes tevékenység. Nyugat-Európában ez az arány hatvan százalék.
