A felmérés
A PwC Globális gazdasági bűncselekmények című felmérésének eredményeit Fekete Miklós, a PwC Vitás Gazdasági Ügyek ágazat igazgatója ismertette. A felméréshez 34 ország több mint 3600 vállalatának meghatározó pénzügyi pozícióban lévő pénzügyi vezetői és igazgatótanács tagok válaszoltak, anonim módon. Magyarországon 75 piacvezető vállalatot kerestek meg.
Veszélyeztetettek
A legfenyegetettebb cégek a kiskereske-delmi, szolgáltató szektorból, illetve a telekommunikációs iparból kerülnek ki.
Magyarországon minden negyedik vállalatnál fordult elő gazdasági bűncselekmény az elmúlt két évben – áll a PricewaterhouseCoopers (PwC) második alkalommal elkészített tanulmányában. A felmérés kérdéseire adott válaszokból az derül ki, hogy itthon drasztikusan csökkent az ilyen visszaélések száma. Azonban Fekete Miklós, a társaság Vitás Gazdasági Ügyek ágazat igazgatója tapasztalata szerint a vállalatvezetők által jelzettnél magasabb értékekről van szó. Erre abból lehet következtetni, hogy ahol bevallották az ilyen eseteket, ott átlagosan 8,8 bűncselekményről számoltak be. Ez az érték egyébként fölötte van mind a globális (átlagosan 7,9 eset), mind a regionális szintnek (6,7).
A vezetők a korrupciótól félnek
A felderített gazdasági bűncselekmények döntő többsége csalás és hűtlen kezelés, mindkettő aránya 61 százalék. A magas értékeknek Fekete szerint az is lehet az oka, hogy a más típusú eseteket nehezebb felderíteni. Ennek ellenére a vezetők a korrupciótól félnek legjobban, aminek okát Fekete Miklós abban látja, hogy a megvesztegetéses eseteknek nagyobb a médiavisszhangjjuk.
Nem kötnek biztosítást a vállalatok
Magyarországon – a felderített esetekben – a visszaélések okozta károk vállalatonkénti átlagos összege meghaladta a 800 ezer dollárt. A felmérésben résztvevő magyarországi cégek 17 százalékánál volt 1 millió dollárt is meghaladó veszteség. Amely az esetek 33 százalékában térül meg, amit jellemzően az elkövetőtől szereznek vissza. A vállalatok 48 százaléka jelezte, hogy az anyagi káron kívül egyéb, járulékos veszteségek is érték a céget – presztízsveszteség, a munkavállalók motivációjának csökkenése, vagy üzleti kapcsolatok elvesztése. Mindezek ellenére a vállalatok 73 százaléka nem köt bűncselekmények elleni biztosítást.
A megkérdezett vezetők 69 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy cégénél a következő öt évben gazdasági bűncselekmény fordulna elő. A PwC munkatársai ezt a tényleges adatok alapján túlzottan optimista álláspontnak tartják, de az optimizmus globális szinten is jellemzője a vállalati szférának.
Legtöbbször férfiak az elkövetők
A felmérés szerint az elkövetők általában a 31-40 éves korosztályhoz tartozó, felsőfokú végzettséggel rendelkező belső munkatársak és 95 százalékban férfiak. A nemek közti drasztikus eltérés azzal is magyarázható, hogy 35 százalékban a felsőbb körökhöz tartozók követik el a visszaéléseket, és az ilyen pozíciókban dolgozók többsége férfi – mondta Fekete Miklós. Az elkövetést motiváló tényezők közül a cégen kívüli társ, az alacsony kísértési küszöb és a luxus életvitel finanszírozásának igénye játsszák a legfőbb szerepet.
Magyarországon kevesebb bűncselekményt jelentenek be, mint a globális átlag. Észlelésük 29 százalékban a véletlennek és ugyanekkora százalékban a belső kontrollnak köszönhető. Az elkövetőt az esetek 61 százalékában elbocsátják és büntetőjogi eljárást (65 százalék), vagy polgári peres eljárást (30 százalék) indítanak ellene. Az azonban elég érdekes – fűzte hozzá Fekete Miklós –, hogy a felderített esetek 4 százalékában semmilyen következménye nincs a bűncselekménynek.
