A jövő évi költségvetés tervezetében már nem szerepel az „államháztartás korszerűsítésére” idén meglévő 500 millió forint. Az előirányzat tavaly eredetileg menet közben került bele 28 millió forinttal a költségvetésbe, akkoriban még az „államháztartási reform és az üvegzsebprogram végrehajtásával összefüggő feladatok” névre hallgatott. Ezekből a kasszákból kellett volna az intézményrendszer átalakítását megalapozó tanulmányokat és felméréseket elkészíteni, mellyel kapcsolatban a PM több pályázatot is ki akart írni. Ezek az elsősorban intézményi átvilágításokat szolgáló tenderek szerepeltek is a tárca első féléves közbeszerzési tervében, ugyanakkor a megkötött, nettó ötmillió forint feletti összegű szerződések listáján nem találhatók meg. Ennek oka, hogy a szerződéseket nem is kötötték meg – tudta meg a NAPI Gazdaság.
A kormány az előkészítő tanulmányok állásától függetlenül már évek óta mindig egy fél évvel későbbre ígéri az 1992-es, többször módosított államháztartási törvény átfogó revíziójáról szóló javaslatot. Így történt ez 2004 őszén a költségvetési vitában, amikor idén tavaszra volt kitűzve a benyújtás, majd idén tavasszal, amikor őszre tolták át a javaslat nyilvánosságra hozását. A javaslat ugyanis információink szerint lényegében készen van, de – hasonlóan a már szintén régóta kész, és kormányzati források szerint az áht-módosítással kompatibilisnek tekinthető Sárközy Tamás-féle reformcsomaghoz – a választások előtt minden valószínűség szerint már nem tárgyalja a kabinet.
Az üzleti szféra sem számít reformokra
Elemzői és munkaadói megítélések szerint sem látszik a jövő évi költségvetésben, hogy bármilyen reformlépésre is készülne a kormány. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a befektetők tudomásul veszik, hogy választási év lesz jövőre, ám kérdés, meddig hajlandóak tolerálni a reformok halogatását. Az elnök szerint hosszabb távon nem lehet a választásokra hivatkozni, sőt, már az őszi önkormányzati választásokkal sem lehetne indokolni a késlekedést. Parragh úgy véli: az új kormány felállását követően azonnal meg kellene kezdeni a nagy elosztórendszerek reformját, ám egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy erről volna bármilyen elképzelés – legalábbis a reálszféra nem tud ilyenekről. Befektetőkkel folytatott megbeszéléseinek tapasztalatai szerint a beruházók akkor veszik fontolóra komolyabban a távozást, ha az új kormány be akarja tartani a választási ígéreteket, vagy pedig egyértelműen nem akar áht-reformokat – mondta Parragh a NAPI Gazdaságnak.
A 2007-es költségvetés tervezéséig feltehetően nem lesz érdemi előrelépés. Előbb-utóbb azonban mindenképpen fel kell mutatni valamit – vélekedett Pintér András, az IEB elemzője. Ha 2007-ben megkezdődne az átalakítás, úgy 2011-et reálisan ki lehet tűzni az euróbevezetés dátumának – mondta Pintér. Ezt azonban törékennyé teheti, hogy 2010 ismét választási év. A piac egyébként már rég nem számol 2010-zel, jó ideje 2013-at áraz; míg a szakértő szerint 2011 vagy 2012 jól kommunikálható volna a kormányzat részéről.
A jövő évi költségvetésben Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) alelnöke szerint sincs nyoma a reformoknak, így legkorábban 2007-ben lehet ezek kezdetére számítani. Az alelnök azonban úgy véli, hogy ebben az esetben az áht-reform egyszeri „bekerülési” költségei oly mértékben megterhelik a költségvetést, hogy elvész a maastrichti feltétel 2008-as teljesítésének esélye.
