Nem lesz kevés? – kérdezték attól a 48 éves nyugat-dunántúli orvostól néhány hónapja, aki egy németországi kórházban kapott állást, s havi 1,8 millió forintnak megfelelő fizetést ajánlottak neki. A német intézmény gazdasági igazgatója nem volt cinikus hangulatban, egyszerűen tényleg kíváncsi volt arra, hogy a magyar szakember beáll-e ennyi pénzért, mert egy hasonló szakmai tapasztalattal rendelkező német kolléga minimum 20-30 százalékkal magasabb fizetésért vállalta volna el ugyanazt a munkát. „Képzelheti, hogy esze ágában sem volt azt felelni: de igen, keveslem”- meséli a Figyelőnek a győri nőgyógyász, aki azt panaszolja, hogy idehaza 15 éves szakmai tapasztalat birtokában, ügyeletekkel együtt 100 ezer forintot keres. Igaz, félállásban dolgozik a kórházban, a hét többi napján a magánrendelőjében fogadja a pácienseit. A fenti összevetés is elegendő magyarázatául szolgál szerinte annak, hogy miért vándorol ki egyre több orvos Nyugatra.
Kardiológiai vizsgálat. Egyes magánrendelések esetében akár 20-30 százalékos is lehet a kényszerűségből elpártoló betegek aránya.
TILTAKOZÁS. A távozást alátámasztó érveket gyarapítja a nyáron született, s most novemberben hatályba lépett – a gyógyszerkassza 40 milliárd forintos hiányát csökkenteni hivatott – kormányrendelet is. Az új jogszabály értelmében november elsejétől azon magánorvosok, akiknek nincs az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) erre feljogosító külön szerződésük, nem írhatnak fel közgyógyellátásra gyógyászati szereket (ezeket teljes egészében az állam finanszírozza), illetve kiemelten magas, 90-100 százalékos társadalombiztosítási támogatású gyógyszereket. A Magyar Pszichiátriai Társaság már beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, arra hivatkozva, hogy a tb-járulékot fizetőket attól függetlenül illeti meg a kiemelt támogatással felírt gyógyszer, hogy az ellátás melyik ágát (a magánt vagy az államit) veszik igénybe. „Biztosított betegnek jár a szakmailag kompetens szakorvos javaslata alapján a kedvezményes gyógyszer, ha dokumentáltan olyan betegségben szenved, ami ezt indokolttá teszi” – áll a társaság beadványában, s ugyanezt az álláspontot képviseli a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is. A Figyelő által megkérdezett jogászok szerint is diszkriminál a rendelet a szakorvosok között – mégpedig aszerint, hogy állami vagy magánellátásban dolgoznak-e -, arról nem is szólva, hogy sérül a betegek szabad orvosválasztáshoz való joga. Szakmai körök szerint a magas támogatású szerek tilalmi listára kerülése elsősorban a pszichiátriai, kardiológiai, reumatológiai és ortopédiai magánrendeléseket érinti, ahol akár 20-30 százalékos is lehet a kényszerűségből elpártoló betegek aránya.
Az ellenérvek a szektorsemlegesség elvének sérelme mellett arra figyelmeztetnek, hogy az intézkedés a legfőbb célját sem éri el, mert egy fillérrel nem lesz kevesebb az OEP-kassza hiánya. Ellenkezőleg. Csalásra ösztönzi az orvosokat. Arra, hogy „papíron” beadminisztrálják pácienseiket az állami rendelés kódjával abban az intézményben, ahol dolgoznak, s arra kérik betegeiket, bárki kérdezi, mondják azt, hogy az állami szakrendelésen kapták a kiemelt támogatottságú patikaszert.
Az OEP vezetői erre azzal érvelnek, hogy a betegek papíron történő adminisztrálása az állami egészségügyi intézményekben okirat-hamisításnak minősül, ami büntetőjogi kategória, egyébként is alkalmas az OEP informatikai rendszere arra, hogy kiszűrje a csalásokat. „E nyilatkozatból is kitűnik, hogy a rendelet semmi másról nem szól, mint arról, hogy a romló állami egészségügy rossz szemmel nézi a magánrendelők forgalmának növelését, s hadjáratot indított a magánorvosok ellen” – fogalmaz a győri nőgyógyász. Éger István, a MOK elnöke szerint a rendelettel a kevés számú visszaélés leleplezése helyett generálisan sújtanak mindenkit. „Úgy gondolkozik az OEP és a szaktárca is, mint az a boltos, aki azért nem enged be senkit az üzletbe, mert azt tapasztalta, hogy egy-két személy lopott” – von párhuzamot Éger a Figyelőnek. Elismeri, hogy a szakmában vannak olyanok, akik visszaélnek vényírási jogosultságukkal, ám erre nem az lenne a helyes válasz, hogy minden magánorvost korlátoznak, hanem az, hogy az OEP egy, a törvénytelenségek leleplezésére alkalmas kontrollrendszert működtet.
VISSZAÉLÉSEK. Az elmúlt években az OEP-statisztikusok valóban számos visszaélést fedeztek fel. Olyan nagy mennyiségben írtak fel orvosok magas tb-támogatottságú szereket, amennyi valójában nem is fogyott, illetve némelyek segédeszközök forgalmazásával tettek szert jogosulatlan haszonra. Az is igazolódott, hogy a szakma egy része magáncégekkel kötött szerződések alapján előnyben részesít bizonyos drága, az állam által kiemelten, gyakran százszázalékosan dotált termékeket. (Az elmúlt években két és félszeresére nőtt az orvoslátogatók száma, a gyártók pedig átlagosan árbevételük 15-20 százalékát költik marketingtevékenységre.) A Figyelő úgy értesült, a vényírási jogosultság korlátozása csak az első lépés a gyógyszerkassza hiányának elszaladása ellen, az OEP januártól még szigorúbban ellenőrzi a rendeléseket. Kettős adatbázissal kontrollálja egyfelől az orvosokat, hogy milyen gyógyszert rendeltek, másfelől a betegeket, hogy mely szereket váltottak ki. Ám a vezető kormánypárt, az MSZP koalíciós partnere sem ért egyet a kormányrendelettel. Úgy tűnik, mintha az SZDSZ csak a Magyar Közlönyből értesült volna a változásról. A szabad demokraták ötletszerűnek tartják az intézkedést, s arra szólították fel a kormányt, kezdjen tárgyalásokat a magánorvosokkal és a szakmai szervezetekkel.
