Az ajánlattevők
A korábbi, 2005. október 20-án visszavont eljárás után október 27-én döntött az ÁPV Rt., hogy a birtokában levő szakmai referenciák alapján a zártkörű pályázatra 5 céget hív meg, ebből határidőre hárman adták be pályázatukat:
• Fraport AG Frankfurt Airport Worldwide (Németország) – többek között a frankfurti és a frankfurt-hahni repülőterek üzemeltetője
• BAA International Ltd (Egyesült Királyság) – többek között a londoni Heathrow, Gatwick és Standsted repülőterek üzemeltetője
• Hochtief Airport GmbH és a Hochtief AirPort Capital (Németország) – többek között a düsseldorfi, a hamburgi és az athéni repülőterek üzemeltetője
A BA számokban
A 2002. január 1-jével megszűnt Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) tevékenységét jogutód szervezetei – a különböző gazdasági tevékenységekkel foglalkozó Budapest Airport Rt. (B A) és a Hungarocontrol – vették át.
A Budapest Airport Rt. tavaly konszolidáltan 32,97 milliárd forint nettó árbevételt ért el. A kamatfizetés, adózás, értékcsökkenési leírás és amortizáció előtti nyereség (EBITD A) az árbevétel 47 százaléka, 15,43 milliárd forint volt. A bevételekből a légiforgalmi bevételek 19,74 milliárd forintot tettek ki, a földi kiszolgálásból 3,71 milliárd forint bevétel származott és a kereskedelmi bevételek 7,89 milliárd forinttal járultak hozzá az éves árbevételhez. Legnagyobb jövedelmezőséget a légiforgalmi és a kereskedelmi tevékenység mutatott 58, illetve 52 százalékos EBITD A-hányaddal.
Hétfőn kezdődött el az igazi csata Budapest Airport Rt. 75 százalék -1 szavazatot kitevő részvénycsomagjának megszerzéséért. A tenderre meghívott öt, nemzetközi repülőtér-üzemeltetői tapasztalattal rendelkező társaság közül kettő – a római, brüsszeli és a sydneyi repülőteret üzemeltető ausztrál Macquarie Airports és a koppenhágai repteret menedzselő Copenhagen Airports – már korábban jelezte, nem kíván részt venni a versenyben. A hétfői határidőig a maradék három meghívott beadta kötelező érvényű ajánlatát az ÁPV Rt.-nek.
A pályáztatás során a pénzügyi ajánlat 70, a stratégia és fejlesztési tervek 25, míg a munkavállalókkal kapcsolatos elképzelések 5 százalékos súllyal esnek latba. Jelen esetben a fejlesztési és a munkavállalókkal kapcsolatos elképzelések nem esnek túl messze egymástól, így a bírálat során döntő jelentősége az ajánlati árnak lesz.
A nyári fordulóban a német Hochtief tette a legnagyobb, a magyar privatizáció történetében egyedülálló 390 milliárd forintos ajánlatot. Ettől elmaradt a frankfurti repteret üzemeltető Fraport AG Frankfurt Airport Worldwide és a londoni Heatgrow repteret üzemeltető BAA International Ltd. ajánlata.
Azonban azóta új szelek kezdtek fújni, s a The Sunday Times írása már 500 milliárdos versenyről szól, amelyben a BAA is labdába kíván rúgni, úgyhogy a területet ismerők szerint az árak ismertetésekor számíthatunk újabb meglepetésekre.
A reptér marad
A repülőtér területe és az azon található felépítmények továbbra is a magyar állam kizárólagos tulajdonában maradnak, miközben a Budapest Airport Rt.-nek a Kincstári Vagyonigazgatósággal kötött vagyonkezelési szerződésén keresztül továbbra is szerződéses joga és kötelessége lesz a repülőtér nemzetközi repülőtérként való működtetése és fejlesztése.
A kormány és az ÁPV Rt. tranzakcióval kapcsolatos célja javítani a repülőtér versenyhelyzetét, miközben továbbra is figyelembe veszik a nemzetbiztonsági szempontokat az üzemeltetésnél. A szervezet emellett a munkavállalók kollektív jogainak tiszteletben tartását is célként határozza meg.
Az ÁPV Rt. az új pályázati eljárás előkészítése során mind a BA Rt. üzemi tanácsával, mind a szakszervezetekkel véleményeztette a pályázati kiírás szövegének tervezetét. Azonban az előírások szerint lefolytatott, több mint 60 órát meghaladó érdemi véleménycsere, és a kezdetben közeledő álláspontok ellenére a feleknek nem sikerült megállapodást létrehozniuk.
Az előzmények
A BA magánosítási koncepciója 2005 tavaszán került a kormány elé. A kabinet május 31-én döntött a Budapest Airport Rt. értékesítéséről, az ÁPV Rt. pedig június 6-án tette közzé a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport értékesítésére vonatkozó tenderfelhívását, és kijelentette, hogy a cég privatizációját még az idén le kívánja zárni.
Bírósági döntések
A repülőteret üzemeltető cég üzemi tanácsa augusztus elején bírósághoz fordult, mondván: nem egyeztettek velük a magánosításról. Az öt érintett szakszervezet folyamatosan ellenezte Ferihegy magánosítását, sőt munkabeszüntetéssel és a reptéri forgalom lassításával is fenyegetőztek. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság augusztus 29-én elsőfokú határozatában érvénytelennek nyilvánította a Budapest Airport Rt. privatizációs pályázati kiírását, mivel az ÁPV Rt. mulasztást követett el, amikor a pályázati kiírásról nem konzultált az üzemi tanáccsal.
A nem jogerős végzésnek nem volt halasztó hatálya, ennek ellenére a BA tulajdonosa, az ÁPV Rt. vészforgatókönyvet dolgozott ki arra az esetre, ha a reptér privatizációja megakadna.
A Fővárosi Bíróság elnöke soron kívüli eljárás lefolytatását rendelte el a Budapest Airport Rt. üzemi tanácsa által a Budapest Airport Rt. ellen indított nem peres eljárásban. A fővárosi bíróság szeptember 23-án jogerős határozatával helybenhagyta az elsőfokú bírósági határozatot, amely érvénytelennek minősítette a Budapest Airport privatizációs pályázatát.
Mire megy majd a pénz?
Veres János pénzügyminiszter korábbi véleménye szerint az eladás év vége előtt mindenképpen megtörténhet. Szerinte a gyors végrehajtás azért indokolt, mert az eladás szerepel a tervekben; ha ezt nem teljesítenék, az a kritika érhetné őket, hogy elterveztek valami fontosat, és nem csinálják meg. A sürgősséget az is alátámasztja, hogy most zajlik a térség repülőtereinek – privatizációval egybekötött – fejlesztése is. Bármekkora összeget is ajánlanak majd a vevőjelöltek, bizonyos, hogy azt akkor éri meg nekik kifizetni, ha Ferihegyen rendkívül nagy arányú és gyors fejlesztéseket hajtanak végre, és növelik a bevételeket – érvelt a pénzügyminiszter.
Kóka János gazdasági miniszter szerint a Budapest Airport (BA) Rt. privatizációjából befolyó összeget az államadósság csökkentésére kívánja fordítani a kormány. Az eladásból befolyó pénz közvetve hozzájárul az államadósság csökkentéséhez, mert így az államnak kevesebb állampapírt kell kibocsátani a deficit finanszírozására.
A nagy lendület ellenére szorít az idő, s minisztériumi források azt sem tartják kizártnak, hogy az idén már nem lehet aláírni a szerződést.
A Fidesz ellenezte a privatizációt
A Fidesz a pályázat kiírása után bejelentette, hogy leállítaná a Budapest Airport Rt. privatizációs folyamatát, mert szerinte a kormány egy jól működő, dinamikusan fejlődő céget – amely 30 milliárd forintos forgalom mellett 10 milliárd forint eredményt ért el – tisztázatlan viszonyok mellett és átláthatatlan feltételrendszerben kívánja értékesíteni. Véleményük szerint a Budapest Airport Rt. privatizálása az évszázad herdálása lenne.
