Járai: gazdasági káoszhoz közeledünk

Egyre közelebb kerül az ország ahhoz a helyzethez, amikor az államháztartást finanszírozó befektetők bizalma meginog. Ekkor leértékelődhet a forint, felgyorsulhat az infláció, elértéktelenedhetnek a bérek és a nyugdíjak – mondta Egerben a helyi kereskedelmi- és iparkamara gazdasági fórumán Járai Zsigmond jegybankelnök az MTI-Eco tudósítása szerint. A Magyar Nemzeti Bank elnöke hozzátette: “Lehet, hogy ez soha nem következik be, de jobb félni, mint megijedni”.

A gazdasági növekedés jelentős része is az adósság növekedéséből származik. A beruházások bővülését ugyanis az állami fejlesztések, elsősorban az autópálya-építések okozzák, a sztrádák pedig kölcsönből épülnek – mondta Járai Zsigmond, aki szerint kialakulhat olyan helyzet, amelyben akármekkora kamatot is fizet a magyar állam, a befektetők nem vásárolnak állampapírt.
A magyar gazdaság legnagyobb problémáját jelentő államháztartási hiány mérséklésével lehetne elkerülni a fenyegető veszélyeket – mondta Járai Zsigmond.

Súlyos az egyensúlytalanság

A folyó fizetési mérleg hiánya idén elérheti a GDP 9 százalékát; az uniós csatlakozás óta bizonytalanná váltak a statisztikai adatok, a behozatal egy része eltűnt a nyilvántartásból, így a kereskedelmi mérleg és a tőkeáramlásokat is tartalmazó folyó fizetési mérleg mínusza valójában nagyobb is lehet a hivatalos adatnál – mondta a FigyelőNetnek Barcza György, az ING vezető elemzője. Az egyensúlytalanság így valóban kritikus, de lassan javul; kérdés, hogy a deficitcsökkenés üteme elégséges-e – értékelte a jegybankelnök által mondottakat a szakértő.

Barcza György emlékeztetett: 2002-ben, az MSZP-SZDSZ kormány hatalomra kerülésével és a száznapos programok teljesítésével kezdődött az egyensúlyi mutatók gyors romlása. Az elemző számításai szerint ugyanis ha a kormány 100 forintot ad a lakosságnak, akkor abból 80-at importcikkekre költenek, így nyilván a lakossági jövedelmek jelentős növekedése súlyos egyensúlytalansághoz vezet.

A közgazdász szerint éppen ezért meglepő, hogy az egyensúlytalanságok dacára mennyire stabil a forint árfolyama. A magyar devizát részben a működőtőke-beáramlás, részben pedig a lakosság devizahitel-felvételi kedve tartja erősen; ez utóbbi ráadásul még most is – szakmai körökben félelmet keltő mértékben – nő.

Magyarország évente a GDP 4-5 százalékát fedezi eladósodásból. Ez az arány magas, valahol a határvonalnál lehet: ha az éves eladósodás elérné a bruttó hazai termék 6-7 százalékát, az nemzetközi tapasztalatok alapján valutaválsághoz vezetne – nyilatkozta az ING vezető elemzője.

Vitatják a kommunikáció technikáját

Tavaly, vagy az év elején a forint árfolyama még reagált volna egy hasonló jegybankelnöki nyilatkozatra. Ma már a spekulánsok belefáradtak abba, hogy a forint árfolyama „atomstabil” – mondta az elemző, aki szerint már csak a jegybanki alapkamat mértékére utaló nyilatkozatokra reagál a piac.

A jegybank és a kormány között 2003-ban dúló – a mostanihoz hasonló, de ennél súlyosabb – vita, és az azt követő forint elleni spekuláció eldöntötte: a jegybank jól tette, hogy vállalta a „vészmadár” szerepét, mert így hiteles maradt, és a piac elhitte: felkészült a spekuláció visszaverésére.

A legrosszabb forgatókönyvet felvázoló jegybankelnöki szereplések így a piac számára hitelesebbé teszik az intézményt, mintha a központi bank vezetője csak szűk körben adna hangot aggodalmának – véli Barcza György.

Másként vélekedik Várhegyi Éva. A Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa szerint ugyan valóban súlyos az ikerdeficit, de a 6 százalékos alapkamat még most is jelentős kockázati felárat tartalmaz. A kutató úgy véli, a jegybank elnökének az alapkamattal, nem pedig a választópolgároknak és a befektetőknek szóló nyilatkozattal kell véleményét kifejeznie a gazdaság helyzetéről.

Várhegyi Éva szerint Európában nincs még egy jegybankelnök, aki hasonlóan nyilatkozna saját országa gazdaságáról, mintegy felhívva a spekulánsok figyelmét a sebezhető pontokra.