Az EU 25 tagállamának több mint 30 ezer polgárára kiterjedő Eurobarometer-felmérés azt jelzi, hogy a multinacionális cégek külföldre kiszervezett munkáinak növekedése nagy hatást gyakorolt az európai közvéleményre.
A kutatás szerint a megkérdezettek mintegy 18 százaléka gondolja úgy, hogy a globalizáció áll annak hátterében, hogy a „vállalatok közötti verseny kiéleződött a helyi piacon”. Ezzel szemben 16 százalékuk véli, hogy a globalizáció nem fenyegetés, hanem „új piaci lehetőség a vállalatok számára”, míg további 12 százalék tekinti saját országára nézve „a külföldi beruházók előtt álló lehetőségként a globalizációt”.
A régi tagállamok a globalizációt okolják
A felmérésből kiderül, hogy az Európai Unió új tagállamai, illetve a 15 régi tag polgárai merőben másként vélekednek minderről. Az EU korábbi tagállamaiban az emberek 40 százaléka szerint a globalizáció következménye, hogy a vállalatok az olcsóbb munkaerőt kínáló országokba települnek át. Az új tagországokban ezzel szemben ez az arány csak 26 százalék. Ennek megfelelően a régebbi EU-tagoknál csupán 10 százalék értékeli a globalizáció pozitív eredményének egy vállalat más országba történő befektetését. Ugyanezzel kapcsolatban az új tagállamokban viszont többen érzik (18 százalék) úgy, hogy egy külföldi befektetés e folyamat pozitív eredménye.
A kutatás azt jelzi, hogy a régi tagállamok polgárai közül sokan negatívan tekintenek a globalizációra; a fogalmat a helyi termelékenység és munkahelyek elvesztésével azonosítják – vélekedett Marita Carballo, a TNS Polling & Social globális vezetője. Mivel egyre több vállalat települ át vagy szervezi ki tevékenységét olcsóbb piacokra, például Ázsiába vagy Közép-Európába, valószínű, hogy ez a trend folytatódni fog – tette hozzá.
Értékeljük a külföldi befektetéseket
A francia (59 százalék), belga (56 százalék) és német (51 százalék) válaszadók többsége következménynek tekinti a „vállalatok áttelepülését. Ez az arány Hollandiában (13 százalék), Litvániában (14 százalék) és Lettországban (14 százalék) sokkal alacsonyabb volt.
A jelenlegi EU-n kívüli államok – különösen Romániában (32 százalék) és Törökországban (30 százalék) – a külföldi befektetést a globalizáció következményének tekintik.
A folyamatra, mint a vállalatok új lehetőségeinek forrására a hollandok 35 százalékos és a skandinávok átlagosan mintegy 25 százalékos aránya jóval az európai átlag fölött van.
A magyarok a globalizációval összefüggésben a hazánkba irányuló külföldi befektetéseket mind az új, mind a régi tagállamok lakosainál kedvezőbben ítélik meg. A többi hatásról az új tagállamok megítélési szintjével egyezik meg a magyar lakosság véleménye.
