Lehetséges, hogy ismét Magyarország lesz az a bástya, amely megmenti Európát a veszedelemtől, mint annak idején a töröktől? – kérdezte a külföldi újságírók egyike Rácz Jenő egészségügyi minisztertől egy nemzetközi sajtótájékoztatón azután, hogy a magyar kormányszóvivő bejelentette: az emberi szervezetben is védettséget okoz a hazánkban kifejlesztett madárinfluenza-elleni vakcina. A hír világszenzációként hatott: összeállítást készített a hazai kutatási eredményről többek között a CNN amerikai hírtelevízió, s az oltóanyaggal hazánk a múlt héten vezető nyugati lapok címoldalára került. A történelmi múltat idéző, kissé anakronisztikus „bástyaszerep” ezúttal bombaüzletet hozhat a magyar gyógyszergyártásnak és a költségvetésnek egyaránt – és nem csupán (nem is elsősorban) az európai, hanem főképp az ázsiai piacon. Ráadásul nem is kell hozzá világjárvány – elég, ha csak annak a réme fenyeget. Velünk együtt azonban további 58 ország startolt rá a vakcina legyártására, és csak pár lépéssel vannak lemaradva.
Nő az ázsiónk
Ahogyan napról napra találnak újabb H5N1 vírussal fertőzött madártetemeket az Európai Unióval szomszédos országokban, úgy nő a magyar vakcina ázsiója. Az egészségügyi miniszter pedig már nem titkolja: az országnak az egészségügyi szempontok mellett immár az üzleti lehetőségeket is szem előtt kell tartania.
A magyar oltóanyag jelentősége – mint az most már nyilvánvalóvá vált – nem csupán az, hogy bevetésre készen áll a technológia, amelybe a majdan nagy valószínűséggel „megszülető”, emberről emberre terjedő, világjárványt okozó vírust be lehet helyettesíteni, lényegesen lecsökkentve így a „nagy vakcina” előállításának idejét. A mostani oltóanyag, így ahogy van, a megfelelő engedélyezési procedúra után azonnal piacra dobható. Az értéke abból ered, hogy védelmet biztosít az emberek (és a szárnyasok) számára a madarak által hordozott vírus ellen, valamint kissé lebutítva alkalmas baromfi vakcinálására is. Főképp a távol-keleti országokban várható mindkét alkalmazás, hiszen a beteg madarak leginkább ott jelentenek veszélyt az emberre, ahol az ázsiai típusú állattartás során szinte együtt élnek a gondozók háziszárnyasokkal.
Már a költségvetési hatást számolgatják
És mindez már nem csak fikció: a szerdai kormányüléssel már a héten megkezdődnek azok a kalkulációk, amelyek a vakcina ipari gyártása során várható nemzetgazdasági hasznot mérlegelik – tudta meg a Figyelő Rácz Jenőtől. „Ennek függvénye, hogy milyen kapacitásfejlesztő beruházást finanszírozunk az oltóanyaggyártásban” – tette hozzá a miniszter. A magyar állam tehát hamarosan befektetőként jelenhet meg, miközben már az együttműködésben reménykedő vakcinagyártó multik is kilincselnek
az Omninvest Kft.-nél, a H5N1 vakcina magyarországi gyártójánál. „Itt az egyik szereplő az Omninvest, a másik a magyar állam” – szögezte le a miniszter, aki elmondta még, hogy egy 1993 óta hatályban lévő szerződés meghatározza a jogi keretét egy ilyen típusú együttműködésnek. Ám Rácz Jenő, nemzetbiztonsági szempontból elrendelt titoktartási kötelezettségre hivatkozva, nem kívánt többet mondani a szerződés feltételeiről. A szabadalommal kapcsolatban Laczkó Tamás, az Omninvest Kft. tulajdonosa lapunk kérdésére elmondta: tárgyalni fognak az Országos Epidemiológiai Intézettel arról, hogy milyen arányban vette ki a részét a két intézmény az oltóanyag előállításában.
A potenciális vevők pedig már sorozatban érdeklődnek. Több ázsiai ország kormánya beoltatná a baromfigondozókat, a feldolgozó üzemek dolgozóit, s mindazokat, akik munkájuk során érintkeznek madarakkal. Mindezt késlelteti még a törzskönyvezési eljárás: itthon általában 3-6 hónapig tart egy új oltóanyag engedélyezése, de a nemzetközi törzskönyv megszerzése akár háromnegyed évig is elhúzódhat. „Igyekszünk ezt felgyorsítani” – ígérte a miniszter, aki a hazai szükségleteket néhány tízezer adagra becsüli. Ezt a mennyiséget akár engedély nélkül, saját felelősségre is legyártathatja a kormány. Így abban a percben, ahogy az oltóanyag megkapja a nemzetközi törzskönyvet, megindulhat a szer ipari gyártása.
Versenyfutás
Csakhogy itt van némi bökkenő. Igaz, hogy Magyarország világelső lett a vakcina-versenyben, ám velünk egy időben 58 ország startolt. A hírek szerint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Vietnam is csak pár lépéssel maradt el mögöttünk. Márpedig az a szérum hozhat nagy üzletet, amely a leghamarabb lesz forgalmazható. És nem utolsósorban: amelyikből egyszerre a legtöbbet tudják legyártani. Az Omninvest tömegtermelésben heti 500 ezer dózist képes szállítani. Az egészségügyi miniszter szerint külföldről hamarosan többmilliós tételre lesz kereslet. A várható bevételhez egy adalék: a miniszter szerint itthon 1000-1300 forint között lesz az oltóanyag ára. Ebből könnyen kiszámítható, hogy hamarosan többmilliárdos forgalmat lehet generálni, amelyből a magyar állam is szeretne részesülni.
Annak idején Zrínyi Miklós könyvet is írt – Az török áfium ellen való orvosság címmel – Magyarország bástya-szerepének erősítésére. Ahhoz, hogy a jelenkori veszedelem, a madárinfluenza-járvány megelőzésében a magyar oltóanyag főszerepet játsszon, még számos feltételnek kell teljesülnie. Jó lenne, ha ezúttal nem a szokásos módon folytatódna a történet, s nem csupán a találmányi fázisig lennénk sikeresek, hanem a hasznosítás terén is.
