Kik lesznek 2006 nyertesei?
Elképzelhető, hogy a hozamgörbe 2006-ban felfelé tolódik el, de ez valószínűleg már nem fog akkora sokkot okozni a befektetési alapok piacán, mint 2003-ban – vélte Takács András. A szakember szerint ugyanakkor ebben az esetben tovább nőhet a pénzpiaci- és ingatlanalapok súlya, illetve előtérbe kerülhetnek a deviza- és garantált alapok. Általánosságban viszont elmondható, hogy a befektetési alapok révén a kispénzű megtakarítók is könnyen diverzifikálhatják portfóliójukat – hangsúlyozta Takács András.
Nagyok az uniós különbségek
A pénzügyi befektetéseket illetően a hazai lakosság továbbra is konzervatív – hangsúlyozta Lantos Csaba. A pénzügyi eszközökön belül a likvid megtakarítások (kötvények, részvények, befektetési alapok, betétek) folyamatosan növekednek, de a teljes megtakarításon belüli arányuk a 2000. évi 59-ről 2005. júniusára 53 százalékra esett. A betétek továbbra is közel 60 százalékát adják a likvid megtakarításoknak. A likvid értékpapírban tartott megtakarítások csupán 5,5 százalékát teszik ki a teljes lakossági vagyonnak. A hosszú távú befektetések (biztosítások, nyugdíjpénztári megtakarítások, üzletrészek) a lakosság pénzügyi eszközeinek 47 százalékát adják.
A készpénz és a betét aránya minden országban meghatározó, de Magyarország még jelentősen eltér – felfelé – az EU-15 átlagától. A biztosítási díjtartalékok a korábban csatlakozott országokban jóval magasabbak, mint a később csatlakozóknál, de a spanyol és portugál szintet Magyarország már meghaladja. A befektetési jegyek aránya az EU-15 átlagértékének csak a fele. A részvények, részesedések szerepe országonként jelentősen eltérő.
Nettó részvényeladók vagyunk
Bár a befektetési alapokba áramló megtakarítások a 2003-mas fekete év után ismét dinamikusan emelkednek, a lakossági befektetők még most is kockázatkerülők, jellemzően kötvény-, pénzpiaci-, illetve ingatlanalapokba fektetik a pénzüket – mondta el a vezérigazgató-helyettes. A tőzsdei részvényekbe jelentéktelen összeg megy, állományuk az árfolyamemelkedésnek köszönhetően nőtt, de még mindig csak a megtakarítások 1-1,2 százalékát teszi ki. A lakossági befektetők a tőzsdei részvények esetében az utóbbi öt évben nettó eladók voltak.
Takács András, az OTP Bank ügyvezető igazgatója szerint a háztartások nem használják ki kellőképpen a kockázat-megosztásban rejlő lehetőségeket, pedig a diverzifikáció nem csak a részvénybefektetések esetében, hanem a fix hozamú befektetéseknél is nagyon fontos (például a különböző futamidők alkalmazásával).
A bruttó lakossági megtakarítások 2000. és 2005 első féléve között 80 százalékkal nőttek, a hitelfelvétel azonban megnégyszereződött. A gyorsuló lakossági eladósodás miatt a nettó megtakarítások visszafogottan emelkedtek, így az idei első félévben már csak 75 százalékát tették ki a bruttó megtakarításnak, szemben a 2000. év végi 89 százalékkal. Igaz, a 2001 elején elindult eladósodási folyamat dinamikája az utóbbi időben lelassult. A GDP-arányos lakossági megtakarítás a hitelek növekedése ellenére folyamatosan emelkedik.
Vannak tartalékok
A lakossági hitelek szerkezete jelentősen átalakult, az ingatlanhitelek aránya 2000. óta 25 százalékponttal, 42 százalékra emelkedett, a lakáshitel állomány meghaladja a 2000 ezer milliárd forintot. Lantos Csaba szerint még óriási tartalékok vannak a jelzáloghitelezésben, mivel az ingatlanoknak csak töredéke van hitelfedezetként bevonva. Más képet mutat ugyanakkor, ha a lakosság adósságterhét a rendelkezésre álló jövedelem arányában vizsgáljuk, ebben már beértük az EU átlagát – mondta a vezérigazgató-helyettes.
Az OTP súlya egyébként a háztartási megtakarításokban (beleértve a biztosítási, nyugdíjpénztári és értékpapír jellegű megtakarításokat is) stabilan 30 százalék felett van. Június végén a bankcsoport magyarországi tagjai kezelték a háztartások bankrendszerben elhelyezett betéteinek 42,5 százalékát, a befektetési jegyek piacán pedig részesedése közel 40 százalék. Lantos Csaba bejelentette: az OTP bankcsoport lakáshitel állománya júliusban átlépte az 1000 milliárd forintot.
