A meghívottak
A korábbi, 2005. október 20-án visszavont eljárás során az ÁPV Rt. birtokába jutott szakmai referenciák alapján a zártkörű pályázatra 5 céget hív meg:
• Fraport AG Frankfurt Airport Worldwide (Németország) – többek között a frankfurti és a frankfurt-hahni repülőterek üzemeltetője
• B A A International Ltd (Egyesült Királyság) – többek között a londoni Heathrow, Gatwick és Standsted repülőterek üzemeltetője
• Hochtief Airport GmbH és a Hochtief AirPort Capital (Németország) – többek között a düsseldorfi, a hamburgi és az athéni repülőterek üzemeltetője
• Macquarie Airports ( Ausztrália) – többek között a római, a brüsszeli, a birminghami és a sydneyi repülőterek üzemeltetője
• Copenhagen Airports (Dánia) – többek között a koppenhágai repülőtér üzemeltetője
A BA számokban
A 2002. január 1-jével megszűnt Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) tevékenységét jogutód szervezetei – a különböző gazdasági tevékenységekkel foglalkozó Budapest Airport Rt. (B A) és a Hungarocontrol – vették át.
A Budapest Airport Rt. tavaly konszolidáltan 32,97 milliárd forint nettó árbevételt ért el. A kamatfizetés, adózás, értékcsökkenési leírás és amortizáció előtti nyereség (EBITD A) az árbevétel 47 százaléka, 15,43 milliárd forint volt. A bevételekből a légiforgalmi bevételek 19,74 milliárd forintot tettek ki, a földi kiszolgálásból 3,71 milliárd forint bevétel származott és a kereskedelmi bevételek 7,89 milliárd forinttal járultak hozzá az éves árbevételhez. Legnagyobb jövedelmezőséget a légiforgalmi és a kereskedelmi tevékenység mutatott 58, illetve 52 százalékos EBITD A-hányaddal.
Ezek szerint a privatizációs szervezet zártkörű, egyfordulós pályázatot hirdet a BA Rt. 75 százalék –1 szavazatot kitevő részvénycsomagjának értékesítésére. A tenderre megfelelő üzemeltetési referenciákkal és tőkeerővel rendelkező nemzetközi repülőtér-üzemeltető szakmai befektetők, illetve ilyenek által vezetett konzorciumok kaphattak meghívást.
A reptér marad
A repülőtér területe és az azon található felépítmények továbbra is a magyar állam kizárólagos tulajdonában maradnak, miközben a Budapest Airport Rt.-nek a Kincstári Vagyonigazgatósággal kötött vagyonkezelési szerződésén keresztül továbbra is szerződéses joga és kötelessége lesz a repülőtér nemzetközi repülőtérként való működtetése és fejlesztése.
A kormány és az ÁPV Rt. tranzakcióval kapcsolatos célja javítani a repülőtér versenyhelyzetét, miközben továbbra is figyelembe veszik a nemzetbiztonsági szempontokat az üzemeltetésnél. A szervezet emellett a munkavállalók kollektív jogainak tiszteletben tartását is célként határozza meg.
Tegyék meg tétjeiket
A pályázatra történő meghívást elfogadó befektetők 2005. november 14-én tehetik meg ajánlatukat. Az elbírálás során a szakmai szempontok, különösen a vevő hosszú távú stratégiai terve és a vállalt fejlesztési kötelezettségek mellett a legmagasabb súlyszámú értékelési szempont az azonnali tranzakciós ellenérték lesz.
Az ÁPV Rt. az új pályázati eljárás előkészítése során mind a BA Rt. üzemi tanácsával, mind a szakszervezetekkel véleményeztette a pályázati kiírás szövegének tervezetét. Azonban az előírások szerint lefolytatott, több mint 60 órát meghaladó érdemi véleménycsere, és a kezdetben közeledő álláspontok ellenére a feleknek nem sikerült megállapodást létrehozniuk. “Ennek elsődleges indokát az ÁPV Rt. abban látja, hogy az érdekképviseletek a 2005. október 1-jétől módosított, és jelentős juttatásokat tartalmazó kollektív szerződés, valamint a 2005. szeptemberi, 17 százalékos éves béremelés jóváhagyásával zárult bértárgyalások utáni újabb követelései és a privatizációs szervezet jogszabályokban előírt, e területre vonatkozó lehetőségei között olyan komoly eltérések kristályosodtak ki, melyek feloldására nem volt mód” – áll a közleményben.
Az előzmények
A BA magánosítási koncepciója 2005 tavaszán került a kormány elé. A kormány május 31-én döntött a Budapest Airport Rt. értékesítéséről, az ÁPV Rt. pedig június 6-án tette közzé a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport értékesítésére vonatkozó tenderfelhívását, és kijelentették, hogy a cég privatizációját még az idén le kívánja zárni.
Bírósági döntések
A repülőteret üzemeltető cég üzemi tanácsa augusztus elején bírósághoz fordult, mondván: nem egyeztettek velük a magánosításról. Az öt érintett szakszervezet folyamatosan ellenezte Ferihegy magánosítását, sőt munkabeszüntetéssel és a reptéri forgalom lassításával is fenyegetőztek. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság augusztus 29-én elsőfokú határozatában érvénytelennek nyilvánította a Budapest Airport Rt. privatizációs pályázati kiírását, mivel az ÁPV Rt. mulasztást követett el, amikor a pályázati kiírásról nem konzultált az üzemi tanáccsal.
A nem jogerős végzésnek nem volt halasztó hatálya, ennek ellenére a BA tulajdonosa, az ÁPV Rt. vészforgatókönyvet dolgozott ki arra az esetre, ha a reptér privatizációja megakadna.
A Fővárosi Bíróság elnöke soron kívüli eljárás lefolytatását rendelte el a Budapest Airport Rt. üzemi tanácsa által a Budapest Airport Rt. ellen indított nem peres eljárásban. A fővárosi bíróság szeptember 23-án jogerős határozatával helybenhagyta az elsőfokú bírósági határozatot, amely érvénytelennek minősítette a Budapest Airport privatizációs pályázatát.
Sztrájkbizottság – tulajdonjogot akartak a dolgozók
A bírósági döntésektől függetlenül a szakszervezetek sztrájkbizottságot alakítottak, és annak ellenére, hogy a beosztott dolgozók alapbére 2004 januárja óta csaknem 40 százalékkal emelkedett, a BA-val megállapodtak abban, hogy a következő évre 417 ezer forint értékű adómentes juttatás jár minden dolgozónak. Ez havonta harmincezer forintos cafetéria-juttatást, valamint éves szinten 57 ezer forintos üdülési támogatást jelent. A felek új kollektív szerződést is kötöttek, amely határozatlan időre szól, és három éven belül nem mondható fel. A reptér vezetése eredeti ajánlata vagy a 10 százalékos béremelést január 1-jétől, vagy a 10 százalékos béremelést július 1-jétől plusz 10 ezer forintos adómentes cafeteria-rendszerű juttatást tett lehetővé. Ezenfelül létrejött egy, a munkavállalók szociális helyzetének javítását koordináló munkabizottság is, amely feladata volt, hogy harminc napon belül akciótervet dolgoz ki a munkakörülmények javítására.
A megállapodás részét képezi a földi kiszolgálás és a minibusz-tevékenység önálló társaságban történő működtetése is. Mindkét társaság legalább 99 százalékos BA-tulajdonban marad, és az ott dolgozókra is vonatkozik a kollektív szerződés. A BA tulajdonosi jogait gyakorló ÁPV Rt. igazgatósága szeptember 12-én, hétfőn jóváhagyta a menedzsment és a szakszervezeti képviselők között létrejött megállapodást.
A BA üzemi tanácsa október 5-én megkapta az ÁPV Rt.-től a BA új privatizációs pályázatának tervezetét, és egyben egyeztetést is javasolt. Kovács Zoltán, az üzemi tanács elnöke akkor azt nyilatkozta, hogy amennyiben az ÁPV Rt. nem érdemben tárgyal a dolgozókkal, akkor ismét jogorvoslattal élnek. Elmondta továbbá, hogy hosszú távon még mindig az a céljuk, hogy kiharcolják a ferihegyi dolgozók számára a dolgozói részvényt. Kovács ezt a privatizáció után állami kézben maradó 26 százalékos Budapest Airport részvénycsomagból véli megoldhatónak. Kovács Zoltán kijelentéseire reagálva Oravecz Péter, az ÁPV Rt. kommunikációs igazgatója óvott attól, hogy egybemossák a privatizációs kérdést a dolgozói részvény kérdésével.
Mire megy majd a pénz?
Veres János pénzügyminiszter korábbi véleménye szerint az eladás év vége előtt mindenképpen megtörténhet. Szerinte a gyors végrehajtás azért indokolt, mert az eladás szerepel a tervekben; ha ezt nem teljesítenék, az a kritika érhetné őket, hogy elterveztek valami fontosat, és nem csinálják meg. A sürgősséget az is alátámasztja, hogy most zajlik a térség repülőtereinek – privatizációval egybekötött – fejlesztése is. Bármekkora összeget is ajánlanak majd a vevőjelöltek, bizonyos, hogy azt akkor éri meg nekik kifizetni, ha Ferihegyen rendkívül nagy arányú és gyors fejlesztéseket hajtanak végre, és növelik a bevételeket – érvelt a pénzügyminiszter.
Kóka János gazdasági miniszter szerint a Budapest Airport (BA) Rt. privatizációjából befolyó összeget az államadósság csökkentésére kívánja fordítani a kormány. Az eladásból befolyó pénz közvetve hozzájárul az államadósság csökkentéséhez, mert így az államnak kevesebb állampapírt kell kibocsátani a deficit finanszírozására.
A Fidesz ellenezte a privatizációt
A Fidesz a pályázat kiírása után bejelentette, hogy leállítaná a Budapest Airport Rt. privatizációs folyamatát, mert szerinte a kormány egy jól működő, dinamikusan fejlődő céget – amely 30 milliárd forintos forgalom mellett 10 milliárd forint eredményt ért el – tisztázatlan viszonyok mellett és átláthatatlan feltételrendszerben kívánja értékesíteni. Véleményük szerint a Budapest Airport Rt. privatizálása az évszázad herdálása lenne.
