Kétezerben meghirdetett lisszaboni programjában az Európai Unió még azt tűzte ki célul, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordításokat a GDP 1,9 százalékáról annak 3 százalékára emeli. Nos, ez is a teljesítetlen vállalások közé került, s oda vezet, hogy az Európát az Egyesült Államoktól és Ázsiától elválasztó K+F-szakadék nemhogy szűkülne, hanem egyre tágabbra nyílik. Mint az a brit kereskedelmi és ipari tárca által összeállított és hétfőn közzétett International Research and Development Scoreboardból – azaz abból a rangsorból, amely K+F-költésük alapján a világ 1000 vezető cégét gyűjti csokorba – kiderül, az unióban a vállalatok 2004/2005-ös üzleti évben mindössze 2 százalékkal fordítottak többet kutatás-fejlesztésre, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben mind az Egyesült Államokban, mind Ázsiában 7 százalékot tett ki a növekedés. A legnagyobb ugrást Dél-Korea hajtotta végre, ahol 40 százalékkal szöktek föl a vállalatok K+F-ráfordításai.
Az EU-országok K+F tevékenysége nem csupán tavaly volt gyatra; az elmúlt négy évben e téren egyáltalán nem volt növekedés, míg az amerikai cégek 12 százalékkal növelték ráfordításaikat. Sovány vigasz az Óvilágnak, hogy az International R&D Scoreboard élén éppen egy európai székhelyű társaság, a DaimlerChrysler áll 6,44 milliárd eurós K+F-költéssel – hajszállal megelőzve a Pfizer amerikai gyógyszergyártó óriást -, ez ugyanis szintén nem takar érdemi növekedést.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
