A Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) által készített felmérés során négyszáz éttermet kérdeztek meg, 85 esetben érkezett válasz, és ezek közül mindössze három étterem jelezte, hogy felszámol szervizdíjat, és további négy vendéglátóhelyen mérlegelik a díj bevezetését – írja a lap.
Thurzó Béláné, az MVI gazdasági alelnöke szerint a válaszadók döntő többsége egyrészt azzal indokolta a szervizdíj elutasítását, hogy hiányzik a vásárlóerő a csaknem tízszázalékos áremeléshez, ami a felszolgálási díj beépítésével járna, illetve nem tudnák kigazdálkodni a díjat abban az esetben, ha azt az árrés terhére vezetnék be.
Néhány válaszadó – főként a kiváró éttermek – az adójogi bizonytalansággal indokolta halogató vagy éppen elutasító álláspontját. Állításuk szerint ugyanis nem fogalmaz egyértelműen a jogszabály arról, hogy bérköltségként vagy egyéb személyi jellegű kifizetésként kell-e elszámolni a díjat. Ez a felszolgálók járandóságát illetően sem mindegy, mivel a rendelkezés szerint a közteherrel csökkentett összeget kell megkapniuk. Thurzóné szerint kérdéses, hogy a levonandók közé tartozik-e a háromszázalékos munkaadói, az egyszázalékos munkavállalói, a négyszázalékos egészségbiztosítási járulék és a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás. Az MVI egy hónappal ezelőtt fordult a Pénzügyminisztériumhoz a helyzet tisztázásáért, választ azonban még nem kaptak.
Az október elsején hatályba lépett rendelet szerint a szervizdíj mértéke a vendég által fogyasztottak étlapon és itallapon szereplő, áfát is tartalmazó árának 15 százalékát nem haladhatja meg. A számlán elkülönítetten kell kezelni a felszolgálási díjat. Abban az esetben, ha egy vendéglátó vállalkozó több értékesítő hellyel is rendelkezik, külön-külön eldöntheti, hogy beépíti-e az árba a szervizdíjat vagy sem.
