Szeptember végéig 13 közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti pert indítottak az APEH ellen, ezekben összesen 1,2 milliárd forintot követelnek a hatóságtól – tudta meg a Világgazdaság Fekete Józsefnétől, az adóhatóság osztályvezetőjétől. A legkülönfélébb okok miatt követelnek az adózók kártérítést: így például téves tájékoztatás, vagy az adózókkal szemben lefolytatott szabálytalan adóigazgatási eljárás miatt, s azért is, mert szerintük a végrehajtási eljárást jogszabálysértő módon indította ellenük a hatóság. Két esetben pedig azért követelt kártérítést az adózó, mert az engedményezési szerződést az adóhatóság nem ismerte el, s ezzel neki kárt okozott.
Vadász Iván adószakértő szerint azért is indítanak kevés ilyen típusú pert az adózók, mert azt gondolják, hogy „kiszúr” velük az APEH, ha kártérítést követelnek, vagyis nem mernek harcba szállni az adóhatósággal. Véleménye szerint rövidesen ugrásszerűen megnőhet az APEH ellen indított kártérítési perek száma. A november elsejétől hatályba lépő közigazgatási törvény ugyanis a mainál szélesebb körben ad lehetőséget arra, hogy ha jogsértő a közigazgatási szerv eljárása, akkor kártérítést kell fizetnie. A polgári perrendtartásról szóló törvény parlament előtt lévő módosítása viszont azt javasolja, hogy a bírósági szakasz közigazgatási perekben egyfokozatú legyen, vagyis szűnjön meg az a lehetőség, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet lehessen benyújtani. A két törvény együttes hatásának köszönhetőn az adószakértő szerint jelentősen emelkedhet az APEH elleni közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perek száma.
Az elmúlt öt év átlagában évente 20–29 ilyen típusú per indult az APEH ellen, amelyekben az érvényesített kárigény 1 és 2,5 milliárd forint között volt. Ez alól csupán az elmúlt év jelentett kivételt. Tavaly ugyanis két nagy értékű pert is indítottak a hatóság ellen, az egyikben 5000 milliárd, a másikban „csupán” 14,5 milliárd forintot követeltek az APEH-től. Mindkét pert az APEH nyerte meg.
Az 5000 milliárd forintot egy magánszemély adózó azért követelte, mert szerinte az adóhatóság mulasztása miatt nem történtek meg azok az intézkedések, amelyekkel az egészségkárosodása megelőlegezhető lett volna. (Csak összehasonlításul: az idén a költségvetés személyi jövedelemadóból mintegy ezermilliárd forint bevételt vár.) A másik nagy pertárgyértékű eljárásban a felperes 14,5 milliárd forint kártérítésre tartott igényt, mivel az adóhatóság egyéni cégének jogalanyiságát nem ismerte el, ezért az általa kibocsátott számlát fiktívnek minősítette, így nem tudta szabadalmának hasznosítási jogát értékesíteni.
