Varró László, a Mol vezető közgazdásza szerint a technika fejlődése már a közeljövőben lehetővé teszi, hogy a gépkocsikban az olajat, a benzint ne közvetlenül a meghajtásra, hanem áram termelésére használják fel, amivel villanymotorokat lehet meghajtani. A villanymotorok használata kétharmaddal csökkentené a fogyasztást. Egy másik lehetőség olyan akkumulátorok fejlesztése, amelyek hatékonyabban tárolják a villamos energiát, így a gépkocsik éjjeli parkolásuk alatt vehetnének fel áramot, abban az időszakban, amikor a legnagyobb a felesleg a hálózaton.
A szakember elmondta: a további olajkinyerésre a legnagyobb lehetőséget a már kitermeltnek minősített mezők adnak, mert innen a korábbi árak és technikai lehetőségek alapján általában még csak a készletek 30 százalékát hasznosították. Hozzátette: jelenleg a legnagyobb kihívás, hogy a világ népességének 40 százalékát jelentő Kína és India most jutott el a gépkocsihasználatban oda, ahova az Amerikai Egyesült Államok az 1920-as években, Nyugat-Európa pedig az 1950-es években. Ez óriási kőolajigényt jelent.
Vajda György akadémikus arra figyelmeztetett: jogos igény, hogy a kőolaj- és a földgáztartalékokat, mint fontos vegyipari alapanyagokat nem szabad eltüzelni. Többek között ezért is kap egyre nagyobb szerepet a megújuló energiaforrások használata, de az energetikai kihívásra nem lehet válaszolni az atomenergia használata nélkül. Már az általánosan használt második generációs atomerőművek biztonsága is lényegesen magasabb színvonalú, mint a szovjet nyomottvizes első generációs atomerőműveké.
A harmadik generációs atomerőművek tovább javítanak a biztonságon, a hatékonyságon, és elkezdődött a negyedik generációs atomerőművek fejlesztése is, ennek célja, hogy kiküszöböljék az üzemzavar lehetőségét, a hulladékot gyorsan lebomló izotópokká alakítsák, s a rendszerből ne kerülhessen ki a fegyvergyártásra alkalmas plutónium – tette hozzá az akadémikus.
