Több szervezet is problémásnak tartja a csődtörvény módosításait. A felszámolók aggályosnak tartják a jogszabálytervezet egyik legmarkánsabb megoldását, az úgynevezett wrongful trading bevezetését. Ennek lényege: a vezetői felelősség kiterjesztése arra az esetre, amikor nem a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján látják el a bajba jutott cég ügyvezetési feladatait.
A felelősség bírósági megállapításával a cégvezetőknek a magánvagyonukkal kell helytállniuk a hitelezőkkel szemben. A felszámolók korábban felemelték hangjukat, s nem az új jogintézmény, illetve szigorítás szükségességét kérdőjelezik meg. Úgy látják, hogy az – a csődtörvény jelenlegi szabályozása miatt – nem érvényesülhet, és átláthatóság helyett ellenőrizhetetlen manipulációknak adhat teret.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerint a csődtörvényt egy évtizede eredménytelenül toldozzák-foltozzák, ám félő, hogy a napirenden lévő módosítás sem ad megnyugtató megoldást a legsürgetőbb problémákra. A kamara egy korábbi közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy hiába lesz egyértelműbb a felszámolás kezdő időpontja, ha azt a Cégközlönyben való megjelenés napjához kötik. A még meglévő cégvagyonnak ugyanis nem nyújt védelmet, változatlanul ki lehet üríteni a vállalkozást, mielőtt a hitelezők tudomást szereznek az eljárás megindulásáról. A tervezett módosítás ugyan bővíti a vagyonfelügyelő jogkörét, mégsem kap elegendő jogosítványt ahhoz, hogy megakadályozhatná a vagyonkimentést. Továbbra is problémákat okozhat a zálogjoggal biztosított követelések kielégítésével kapcsolatos szabályozás.
