Az Európai Bizottság és az EU statisztikai hivatala (Eurostat) pénteken nyilvánosságra hozott adatai alapján az adók és társadalombiztosítási járulékok a GDP 40,3 százalékát adták 2003-ban az Európai Unió mai huszonöt tagországában.
A két uniós intézmény az uniós adórendszerek szerkezetéről adott ki dokumentumot, amely által lehetővé válik a szerkezeti elemzés, illetve nyomon követhetővé az uniós adópolitikák alakulása. Most először tartalmaz a jelentés átfogó képet a tavaly csatlakozott új EU-tagállamok helyzetéről is. A jelentés elemző részéből egyebek között az derül ki, hogy a tagországok adórendszere – nagy általánosságban – sem szerkezetileg, sem a ráták szintjén nem mutat egyértelmű közeledést.
Az uniós ügyekkel foglalkozó, European Voice című hetilap pénteken megjelent számának értesülése szerint részben e jelentés alapján a bizottság a jövő heti állam- és kormányfői EU-találkozón egyebek között arra kéri a tagállamokat, hogy gondolják át adórendszereiket az uniós versenyképesség-növelő törekvések jegyében. A bizottság egyebek között azt szeretné elérni, ha az illetékek egy része a munkáról a fogyasztásra és a tőkére tevődne át – ez kedvező lenne a munkahelyteremtés szempontjából is. Az uniós szintű összehangoltabb megközelítés jelentősen javíthatná az adórendszerek teljesítményét a brüsszeli végrehajtó testület szerint.
A teljes adó- és tb-járulékteher Magyarországon 1995-ben a GDP 41,6, 2003-ban 39,1 százalékát tette ki (az uniós átlag ugyanekkor 40,5, illetve 40,3 százalék volt). 2003-ban legmagasabb Svédországban volt a határ 50,8 százalékkal, legalacsonyabb Litvániában 28,5 százalékkal.
A fogyasztást terhelő adók és járulékok terén Magyarországon 30,7 (1995), illetve 28,5 százalék (2003) volt az átlagos ráta, szemben az uniós 21,8, illetve 22 százalékos átlaggal. Dániában tavalyelőtt 33,9 százalékkal terhelték meg a fogyasztást, míg a legkisebb rátával, 16,1 százalékkal Máltán éltek.
A munkával kapcsolatos adó- és járuléktípusok mértéke Magyarországon 42,6, illetve 39,2 százalékos volt az említett években, magasan a 36, illetve 35,9 százalékos uniós átlag fölött. 2003-ban legnagyobb mértékben (43,2) a belgák, legkevésbé a máltaiak (22,4) adóztatták, illetve terhelték járulékokkal a munkavégzést.
A jelentés összesítést ad az idei legmagasabb jövedelemadó-szintről is, amely uniós átlagban 41,1 százalék. Dániában 59 százalék, Magyarországon 38, Szlovákiában 19 százalékos a jövedelmeket sújtó legmagasabb illeték a luxemburgi táblázat szerint.
