Bukarest belehúzott
Bulgária éveken át panaszkodott arra, hogy bár gyorsabban halad az uniós felvételi tárgyal-ásokon, mint Románia, mind-untalan be kell várnia északi szomszédját. A hosszúra nyúlt idei szófiai kormány-alakítás, és az arra visszavezethető üresjárat miatt viszont mára majd-hogynem fordult a kocka. Néhány napja, amikor Olli Rehn bővítési biztos az október 25-i országjelentések nyilvánosságra hozatala előtt felkereste a két tagjelölt állam fővárosát, immár Bukarestben aggódtak amiatt, hogy a bolgár lemaradásnak következtében esetleg egy évet csúszni fog az ő csatlakozásuk is.
Tény, Brüsszelben elismerik a tavaly hivatalba lépett román kormány érdemeit, mind-azonáltal óva intik Bukarestet az el-bizakodottságtól. A Figyelő értesülése szerint a hivatalos értékelés is meg-erősíti majd, hogy Románia jelentős előrehaladást ért el az elmúlt egy évben, mindenekelőtt a bel- és igazságügy, a versenypolitika és az állami támogatási politika terén. Az Európai Bizottság ugyanakkor még több erőfeszítést vár a románoktól, főleg a magas rangú tisztviselőket és vezetőket érintő korrupció elleni határozott fellépést illetően.
Nem foglal majd állást viszont az októberi jelentés arról, hogy Bulgária és Románia az eredetileg tervezett 2007. január elsejei időpontban, vagy csupán egy évvel később csatlakozhat-e az unióhoz. Emlékezetes, hogy az EU egy speciális védzáradékkal lehetővé tette a bolgár és a román belépés elhalasztását egy évvel, amennyiben a két ország nem teljesíti a tárgyalásokon tett vállalásait. Ennek felmérése valamikor tavasszal várható.
A bizottság ugyanakkor azt is vállalta, hogy a végleges álláspont kialakítása során az Európai Parlament véleményére is hallgatni fog. Márpedig – noha már jóváhagyta a két ország csatlakozási szerződését – a képviselőtestületnek is lesz egy-két szava Bukaresthez és Szófiához, és nem is feltétlenül dicsérő. Úgy tudni ugyanis, hogy az EP-ben számos képviselő kritikusabban szemléli a bolgár és a román helyzetet, mint az Európai Bizottság. Ezzel együtt egyelőre nem lenne érdemes fogadni arra, hogy a két ország lekési a 2007. januári randevút.
GYÉVAI ZOLTÁN, BRÜSSZEL
A londoni The Daily Telegraph egy logikai csavarral Bulgária uniós csatlakozásával hozza összefüggésbe az eseteket. A lap korábbi állami tisztségviselőket és nemzetbiztonsági munkatársakat is megszólaltató írása ugyanis arra a következtetésre jut, hogy a maffiaháború mögött a bolgár titkosszolgálat állhat: a rendkívül precízen kivitelezett leszámolásokkal, úgymond, az állam akar megszabadulni a szervezett bűnözéstől, válaszul arra, hogy az EU-nak ez az egyik fő feltétele Bulgária felvételéhez.
Cselekvéshiány
Nos, akár igaz, akár nem a brit napilap gondolatkísérlete – a szófiai kormány természetesen azonnal és határozottan cáfolta -, annyi bizonyos, hogy a néhány hete frissen beiktatott bolgár kabinet igyekszik mindent megtenni a menetrend szerinti EU-csatlakozás érdekében. Ha minden jól megy, Bulgária – Romániával együtt – 2007. január elsején lépheti át az unió küszöbét. Csakhogy a csatlakozási szerződésben szerepel egy záradék, miszerint a belépés egy évvel elhalasztható, ha a két tagjelölt a hátralévő időben nem teljesíti a még elvégzendő feladatait. Nagyon sok függ attól a jelentéstől, amelyet az Európai Bizottság október 25-én terjeszt elő a két ország felkészültségéről. Az előjelek pedig nem kedvezőek. Olli Rehn, az Unió bővítési biztosa júliusban már figyelmezette Szófiát és Bukarestet, hogy nem elég a reformok melletti elkötelezettséget hangoztatni, lassan cselekedni is kellene.
Bukarest belehúzott
Bulgária éveken át panaszkodott arra, hogy bár gyorsabban halad az uniós felvételi tárgyalásokon, mint Románia, minduntalan be kell várnia északi szomszédját. A hosszúra nyúlt idei szófiai kormányalakítás, és az arra visszavezethető üresjárat miatt viszont mára majdhogynem fordult a kocka. Néhány napja, amikor Olli Rehn bővítési biztos az október 25-i országjelentések nyilvánosságra hozatala előtt felkereste a két tagjelölt állam fővárosát, immár Bukarestben aggódtak amiatt, hogy a bolgár lemaradásnak következtében esetleg egy évet csúszni fog az ő csatlakozásuk is.
Tény, Brüsszelben elismerik a tavaly hivatalba lépett román kormány érdemeit, mindazonáltal óva intik Bukarestet az elbizakodottságtól. A Figyelő értesülése szerint a hivatalos értékelés is megerősíti majd, hogy Románia jelentős előrehaladást ért el az elmúlt egy évben, mindenekelőtt a bel- és igazságügy, a versenypolitika és az állami támogatási politika terén. Az Európai Bizottság ugyanakkor még több erőfeszítést vár a románoktól, főleg a magas rangú tisztviselőket és vezetőket érintő korrupció elleni határozott fellépést illetően.
Nem foglal majd állást viszont az októberi jelentés arról, hogy Bulgária és Románia az eredetileg tervezett 2007. január elsejei időpontban, vagy csupán egy évvel később csatlakozhat-e az unióhoz. Emlékezetes, hogy az EU egy speciális védzáradékkal lehetővé tette a bolgár és a román belépés elhalasztását egy évvel, amennyiben a két ország nem teljesíti a tárgyalásokon tett vállalásait. Ennek felmérése valamikor tavasszal várható.
A bizottság ugyanakkor azt is vállalta, hogy a végleges álláspont kialakítása során az Európai Parlament véleményére is hallgatni fog. Márpedig – noha már jóváhagyta a két ország csatlakozási szerződését – a képviselőtestületnek is lesz egy-két szava Bukaresthez és Szófiához, és nem is feltétlenül dicsérő. Úgy tudni ugyanis, hogy az EP-ben számos képviselő kritikusabban szemléli a bolgár és a román helyzetet, mint az Európai Bizottság. Ezzel együtt egyelőre nem lenne érdemes fogadni arra, hogy a két ország lekési a 2007. januári randevút.
GYÉVAI ZOLTÁN, BRÜSSZEL
Így a csupán augusztusra megalakult – majd szeptemberben rögtön egy tíznapos önszabadságolással bemutatkozó – kormányban máris éleződnek a konfliktusok. Miközben az ideológiai különbségek is kezdenek előtérbe kerülni, valószínűleg a 28 területi kormányzói poszt pártok közötti felosztásáért megkezdődött huzavona sem erősítette különösebben a koalíciót. Mi több, hiába nevezett ki Szergei Sztanisev miniszterelnök Plamen Oresarszki személyében egy pártoktól független pénzügyminisztert – hogy ezzel is jelezze az eddigi, a Nemzetközi Valutaalap követelményeivel kompatibilis fiskális politika folytatását -, ha utóbbit kabinettársai azóta is folyamatosan újabb ötletekkel bombázzák, mire is kellene költenie a költségvetési pénzeket. Például a közalkalmazottak tizenharmadik havi fizetésére, amit a szocialisták megígértek a kampányban, a pénzügyminiszter viszont hallani sem akar róla.
KIRÁLYI BRAVÚR? Még nagyobb zűrzavarhoz vezethet, ha a várakozásoknak megfelelően Szimeon is elindul a 2006 második felében esedékes államfőválasztáson. Sikere esetén a világtörténelemben páratlan bravúrt hajtana végre, hiszen elmondhatná, hogy királya, miniszterelnöke és köztársasági elnöke is volt ugyanannak az országnak. Ám mivel a kampányban nyilván mindent megtesz majd azért, hogy elnyerje a választók bizalmát, könnyen a kormány belső kritikusává válhat, s populizmusba hajló – a kabinet népszerűtlen intézkedéseitől elhatárolódó – állásfoglalásaival megnehezítheti a koalíció munkáját.
A 2007-es EU-csatlakozási dátum mindazonáltal komoly ösztönző erő. A büntető törvénykönyv komplett átdolgozását például szeptemberben egyetlen langyos vitanap után minden különösebb akadékoskodás nélkül elfogadta a parlament. Ez azonban még nem minden, ha Szófia tartani akarja a határidőt, bőven van még pótolnivalója.
